Osztályozóvizsga: minden fontos információ egy helyen

Hány óra hiányzás után kell osztályozóvizsgát tenni? Az osztályozóvizsga kötelező? Mikor lehet javítóvizsgára menni? Válaszolunk a kérdésekre.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint egy tanulónak akkor kell osztályozóvizsgát tennie, ha:

  • igazolt és igazolatlan mulasztásainak együttes száma meghaladja a 250 tanítási órát
  • vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és ebből kifolyólag teljesítménye a tanítási év folyamán érdemjeggyel nem értékelhető.

Ilyen esetben a tanuló az év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Csak 3 napot igazolhat a szülő az iskolában?

Kötelező-e az osztályozóvizsga megszervezése?

Ha egy tanuló eléri a mulasztások meghatározott mértékét, először a pedagógus dönt arról, hogy az addig megszerzett érdemjegyei alapján tudja-e minősíteni a munkáját. Ha igen, akkor a tanártól megkaphatja az év végi osztályzatot.

Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Azokból a tantárgyakból, ahol a diák nem értékelhető a meglévő jegyei alapján, osztályozóvizsgát lehet szervezni, amit a nevelőtestületnek kell engedélyeznie. A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást.

Ha a diák nem kap engedélyt a vizsgára - és minden szükséges értesítés megtörtént az intézmény részéről - , akkor évet kell ismételnie. Minden más esetben az osztályozóvizsgán mutatott teljesítménye alapján kap év végi jegyet.

Javítóvizsgát tehet a tanuló abban az esetben, ha érdemjegyei alapján elégtelen év végi osztálytatot kap vagy az osztályozóvizsgán elégtelenre értékelik a teljesítményét.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.