Osztályozóvizsga: minden fontos információ egy helyen

Hány óra hiányzás után kell osztályozóvizsgát tenni? Az osztályozóvizsga kötelező? Mikor lehet javítóvizsgára menni? Válaszolunk a kérdésekre.

Az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala szerint egy tanulónak akkor kell osztályozóvizsgát tennie, ha:

  • igazolt és igazolatlan mulasztásainak együttes száma meghaladja a 250 tanítási órát
  • vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és ebből kifolyólag teljesítménye a tanítási év folyamán érdemjeggyel nem értékelhető.

Ilyen esetben a tanuló az év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi számára, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Csak 3 napot igazolhat a szülő az iskolában?

Kötelező-e az osztályozóvizsga megszervezése?

Ha egy tanuló eléri a mulasztások meghatározott mértékét, először a pedagógus dönt arról, hogy az addig megszerzett érdemjegyei alapján tudja-e minősíteni a munkáját. Ha igen, akkor a tanártól megkaphatja az év végi osztályzatot.

Mikor vehetnek ki szabadságot a pedagógusok a tanítási szüneteken kívül?

Azokból a tantárgyakból, ahol a diák nem értékelhető a meglévő jegyei alapján, osztályozóvizsgát lehet szervezni, amit a nevelőtestületnek kell engedélyeznie. A nevelőtestület csak akkor tagadhatja meg az osztályozóvizsga engedélyezését, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást.

Ha a diák nem kap engedélyt a vizsgára - és minden szükséges értesítés megtörtént az intézmény részéről - , akkor évet kell ismételnie. Minden más esetben az osztályozóvizsgán mutatott teljesítménye alapján kap év végi jegyet.

Javítóvizsgát tehet a tanuló abban az esetben, ha érdemjegyei alapján elégtelen év végi osztálytatot kap vagy az osztályozóvizsgán elégtelenre értékelik a teljesítményét.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.