Jelesre vizsgázott a svédasztalos menza a II. kerületben

Bár még mindig a kezdeti fázisban jár a folyamat, egyértelműen csökkent az ételmaradék és a gyerekeknek is több idejük van az ebédre.

  • Rodler Lili

Jött, látott és egyelőre győzött a szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. Bár nemrég indult el hivatalosan a rendszer, zömében pozitívak a visszajelzések a diákoktól és az iskolától is – osztotta meg a hírt Őrsi Gergely, a kerület polgármestere, a Facebook-oldalán.

 

Elindult az első szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületben, a kezdeti tapasztalatok alapján a Csík Ferenc...

Posted by Őrsi Gergely on Monday, May 12, 2025

A projektet magát, már márciusban kezdték előkészíteni. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban és az említett Csík Ferenc gimiben már elindult a menza rendszer, és idén még a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban szeretnének áttérni rá. Ha mindenhol beválik, akkor pedig a kerület többi iskolája is áttérhet a svédasztalos menzára.

Hogy miért jó a szabadszedéses menza?

„A rendszer alapja, hogy mindig van választási lehetőség, és mivel maguknak szednek a gyerekek, kevesebb ételmaradék termelődik, nem alakul ki az ebédlőben nagyobb torlódás, így hamarabb jutnak ételhez, és több idejük marad azt elfogyasztani, nem kell a szünet nagyobb részét sorban állással tölteni.” – fogalmazta meg a polgármester a posztban.

A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.

A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki, illetve aggódtak az allergének miatt.

Mivel a rendszer tesztjellegű, ezért igyekeznek kiszűrni a lehetséges buktatókat és megoldást találni rájuk. Viszont annyi biztos, hogy egyelőre ténylegesen több a pozitív tapasztalat és az ígértek szerint kevesebb az ételmaradék és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu