Bár még mindig a kezdeti fázisban jár a folyamat, egyértelműen csökkent az ételmaradék és a gyerekeknek is több idejük van az ebédre.
Jött, látott és egyelőre győzött a szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületi Csík Ferenc Általános Iskola és Gimnáziumban. Bár nemrég indult el hivatalosan a rendszer, zömében pozitívak a visszajelzések a diákoktól és az iskolától is – osztotta meg a hírt Őrsi Gergely, a kerület polgármestere, a Facebook-oldalán.
Elindult az első szabadszedéses (svédasztalos) menza a II. kerületben, a kezdeti tapasztalatok alapján a Csík Ferenc...
Posted by Őrsi Gergely on Monday, May 12, 2025
A projektet magát, már márciusban kezdték előkészíteni. A Móricz Zsigmond Gimnáziumban és az említett Csík Ferenc gimiben már elindult a menza rendszer, és idén még a Klebelsberg Általános Iskola és Gimnáziumban szeretnének áttérni rá. Ha mindenhol beválik, akkor pedig a kerület többi iskolája is áttérhet a svédasztalos menzára.
Hogy miért jó a szabadszedéses menza?
„A rendszer alapja, hogy mindig van választási lehetőség, és mivel maguknak szednek a gyerekek, kevesebb ételmaradék termelődik, nem alakul ki az ebédlőben nagyobb torlódás, így hamarabb jutnak ételhez, és több idejük marad azt elfogyasztani, nem kell a szünet nagyobb részét sorban állással tölteni.” – fogalmazta meg a polgármester a posztban.
A szabadszedéses étkeztetés projekt 2023 óta van jelen Magyarországon a HunGast jóvoltából, kísérleti jelleggel. Tavaly februárra a pozitív visszajelzések miatt elhatározták, hogy szeretnék ezt általánossá tenni az intézményekben. Tavaly szeptember óta összesen 40 intézményben van jelen a kísérleti projekt.
A pozitív visszajelzések ellenére akadtak olyanok is, amik a svédasztalos étkeztetés ellen szóltak. Sokan a rövid időt kritizálták, hogy nem jut idő minden gyerekre, amíg válogat, mások pedig az ételek minőségét és a kicsi választékot emelték ki, illetve aggódtak az allergének miatt.
Mivel a rendszer tesztjellegű, ezért igyekeznek kiszűrni a lehetséges buktatókat és megoldást találni rájuk. Viszont annyi biztos, hogy egyelőre ténylegesen több a pozitív tapasztalat és az ígértek szerint kevesebb az ételmaradék és a gyerekek is elégedettebbek az ebéddel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
