A leggyakoribb bűncselekmények a lopás, testi sértés, de egy szokatlan bűncselekményt is regisztráltak 2024-ben, amire korábban sosem volt példa. Megjelent a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2024-es jelentése, ami elkeserítő adatokra mutat rá a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban.
Míg 2023-ban 2523 olyan bűncselekményt regisztráltak, amit 13 éven aluli személy követett el, 2024-ben már 4350-et - derül ki a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány legfrissebb, 2024-es jelentéséből, amelyben az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) adataira hivatkoznak. Az apróbetűs részben azonban hozzáteszik; 2018 óta az elkövetők számát nem regisztrálják, ezért azt nem lehet tudni, hogy ez a szám hogyan alakul, hiszen egy elkövető több bűncselekményért is felelős lehet.
Emelkedett a lopások és a testi sértések száma, de "furcsaságok" is vannak a bűncselekmények között. 763 elkövetés - ami ezzel a számmal a második leggyakoribb - az „Információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása” tényálláshoz volt köthető, míg a korábbi években ilyen bűncselekményből egyetlen egyet sem regisztráltak. Furcsaság emellett az is, hogy minden ilyen bűncselekmény egyetlen vármegyében történt, emiatt feltételezhető, hogy nem csoportos cselekedetről van szó, hanem minden ilyen eset egyetlen kiskorú személyhez köthető.
Jogerős ítéletek
Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint 2024-ben a gyermekkorú elkövetők közül 26 főt ítéltek el jogerősen, a fiatalkorú elítéltek száma azonban jóval magasabb; 2164 fő. Ezek a számok nagyjából megegyeznek a korábbi évek statisztikáival.
"A legtöbb esetben 2024-ben is próbára bocsátást (927 fő) és pártfogó felügyeletet (1085 fő) szabtak ki. Szabadságvesztésre 1 fő gyermekkorú elkövetőt ítéltek, de büntetését felfüggesztették. A 14-17 évesek korcsoportjában 426 esetben szabtak ki szabadságvesztés büntetést, amit 344 esetben felfüggesztettek" - írják.
Büntetés-végrehajtási intézetben sem jogerős ítélettel, sem letartóztatásban 2024-ben egy 12-13 év közötti gyerek sem volt. Jogerős ítélettel bv. intézetben letöltendő büntetést 7 fő kapott. Javítóintézetbe a KSH adatai szerint 161 fő került a tavalyi évben. 69 fő rablás, 45 fő lopás miatt.
Válságtünetek
A gyerekek által elkövetett bűncselekmények számának növekedése a Hintalovon szerint válságtüneteket jelez; évről évre romlik a gyerekek mentális állapota. A Kék Vonal friss jelentése szerint például 2020 óta az önsértésről beszámolók száma közel 5,5-szörösére nőtt, míg az öngyilkossági gondolatokkal küzdőké négy év alatt 2,5-szörösére.
Emlékeztetnek rá, hogy a válságtünetek egyik legszélsőségesebb megnyilvánulása 2024-ben annak a 12 éves kislánynak az esete volt, aki halállistát állított össze és az iskolában egy 25 centis késsel szívtájékon szúrta az osztálytársát.
Ahogy arról az Eduline-on is beszámoltunk, a bírósági tárgyaláson kiderült, hogy a gyerek családjában súlyos problémák voltak; rendőri beavatkozásra is szükség volt.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
