Elítélték a bőnyi késelős diáklányt

A maximálisan kiszabható időre javítóintézeti nevelésre ítélték a támadót.

Zárt tárgyaláson a Győri Törvényszék négy év javítóintézeti nevelést szabott ki arra a bőnyi lányra, aki tavaly április 29-én egy tanítási óra után hátba szúrta osztálytársát – írja a Telex.

Az akkor hatodikos diáklány egy otthonról hozott 20 centiméteres konyhakéssel támadt az osztálytársára, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett, és mentőhelikopterrel szállították kórházba.

Az elítélt lány súlyos családi problémákkal küzdött, és sötét gondolatok gyötörték. Mielőtt megtámadta diáktársát, egy listát készített az osztály ülésrendjéről, amin 23 széket rajzolt fel, és 18-at beikszelt. Miután az édesanyja elköltözött otthonról, úgy döntött, hogy az iskolában ártani fog az osztálytársainak, mert úgy érezte, utálják őt.

Vérfarkasokat utánzott és furcsa üzeneteket küldött a társainak az osztálytársát megkéselő bőnyi hatodikos.

Korábban az ügyészség előre kitervelten, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével vádolta meg a lányt, aki a bűncselekményt beismerte, és lemondott volna a tárgyalásról, de a bíróság szükségesnek látta a meghallgatásokat. Egy napon belül pedig megszületett az ítélet: előre kitervelten, egy 14 év alatti személy ellen elkövetett emberölési kísérlet miatt ítélték el.

A javítóintézeti nevelés akár egy év után is befejeződhet, ha a szakemberek úgy látják, hogy a lány megfelelő fejlődést mutat. Az eddigi tapasztalatok szerint a nevelés pozitív hatással volt rá, de még nem érte el teljes célját.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.