Középiskolai felvételi: meddig kell közzétenni a végleges felvételi jegyzéket?

Április 28-tól elkezdik közzétenni a középiskolák az egyeztetett felvételi jegyzékeket.

Mától érdemes figyelni az iskolák oldalait és a postaládát, ugyanis az Oktatási Hivatal által összeállított végleges, vagyis egyeztetett felvételi jegyzéket legkésőbb április 28-ig továbbítják a középiskoláknak. Ezt követően 2025. május 5-ig értesítik az intézmények a hozzájuk jelentkezett tanulókat a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.

Így a héten már sokan megkaphatják a végleges döntésről szóló értesítést.

Az ideiglenes lista hányadik helyén állók lehetnek biztosak abban, hogy felvették őket?

Elutasító levél az alábbi esetekben érkezhet:

  • egy magasabbra rangsorolt helyre már felvettek;
  • az adott tanulmányi területre felvehetők létszáma a jobb eredményt elért, előrébb rangsorolt tanulókkal már betelt;
  • nem teljesítettétek a felvétel feltételeit, ezért a középfokú iskola rangsorolás nélkül elutasította a felvételi kérelmeteket.

Frissítés 04.28.

Ezek az iskolák már kitették a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.

    Mi történik, ha sehova sem vettek fel?

    Azok a diákok, akik sehová sem kerültek be, vagy sikerült ugyan a felvételijük egy iskolában, de oda mégsem szeretnének beiratkozni, részt vehetek a rendkívüli felvételin, amely május 12-én kezdődik.

    Fontos, hogy ebben az esetben csak azokba a középiskolákba, ahol az általános felvételi lezárulása után maradtak üres férőhelyek. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

    A legnépszerűbb gimnáziumokban és technikumokban általában kevés hely marad, de azért ezeknek az intézményeknek az oldalát is érdemes időről időre megnézni, mert időnként topgimnáziumokban is meghirdetnek rendkívüli felvételit.

    A rendkívüli eljárás menetéről ebben a cikkünkben foglalkoztunk:

     

    Hozzászólások

    Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

    „A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

    Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

    Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.