110 pontból 96,7 pont, 350 pontból 307 pont – ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal vették fel a nyolcadikosokat a legjobb magyarországi középiskolákba, amihez szinte hibátlan központi írásbelire volt szükség.
Április 28-án kapták meg a középiskolák a végleges felvételi jegyzéküket az Oktatási Hivatalból. Az intézményeknek május 5-ig minden hozzájuk jelentkező diákot értesíteniük kell a felvételről vagy éppenséggel az elutasításról.
Ezek a középiskolák tették ki a végleges felvételi jegyzéküket
Elutasító levelet az alábbi esetekben kaphatnak a diákok:
Jó, ha tudjátok, hogy általában a végleges felvételi jegyzéken csak az oktatási azonosító vagy a diák által választott jelige szerepel, az ideiglenes listában elfoglalt hely és a középiskolai felvételin elért pontszám sem.
Vannak olyan iskolák, melyek ezeket az adatokat nem is teszik közzé, így csak úgy derülnek ki a ponthatárok, ha az ideiglenes felvételi jegyzéket összehasonlítjuk a véglegessel. Erre jó példa az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium, amely az elitgimik közül elsők között tette ki a honlapjára a végleges felvételi jegyzékét.
A 2025-ös középiskolai rangsor negyedik helyezettjénél a négy osztályos képzések esetében többek között:
álló diák volt az utolsó, akit felvettek.
Ennek függvényében matek-fizika tagozaton az Apáczaiban a maximális 110 pontból 96, 9 ponttal természettudományos tagozaton 91,5 ponttal és biológiából 87,4 ponttal lehetett bekerülni.
Ha összehasonlítjuk az idei ponthatárokat az előző évivel, akkor láthatjuk, hogy az Apáczaiban a természettudományos tagozaton egy kicsit emelkedtek, a többin pedig stagnáltak a ponthatárok.
A VI. Kerületi Madách Imre Gimnázium (HVG-rangsor 6. helyezett) szintén kitette a végleges felvételi jegyzékét, de ott külön kiemelték, hogy a maximális 350 pontból
volt a felvételi ponthatár. Érdemes azt megjegyezni, hogy az emelt angolt leszámítva tavalyhoz képest mindegyik tagozaton csökkentek a ponthatárok. Az emelt német tagozatra 2024-ben még 291 pont kellett, idén már 274 is elég volt. Ehhez képest az emelt angol tagozatra 297 ponttal is be lehetett jutni, azonban most már legalább 305 pontra volt szükség.
Ehhez képest a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban (HVG-rangsor 7. helyezett) a négyosztályos tagozat
lévő tanulók kerültek még be.
Ez azt jelenti, hogy az elérhető a nyelvi tagozatra a maximális 200-ból 170 pont, az emelt matekra 172 pont, emelt biológiára pedig 179 pont felett vették fel a nyolcadikosokat. Azt érdemes megjegyezni, hogy az emelt matek tagozaton jóval magasabb, 191 pont kellett a bejutáshoz, a többi tagozaton stagnáltak a ponthatárok.
Fontos, hogy mivel minden középiskola saját hatáskörben dönt arról, hogy a felvételi eljárásban mennyi pontot ad a központi írásbelire, az általános iskolai eredményekre vagy éppenséggel a szóbelire.
Emiatt az egyes középiskolák ponthatárait egymással nem lehet összehasonlítani. Viszont annyi elmondható, hogy ahhoz, hogy valaki bekerüljön egy top10-es elitgimibe nagyjából 90 százalék feletti központi felvételit kellett írnia magyarból és matekból.
Hogy mely középiskolák tették közzé a végleges felvételi jegyzéküket, azzal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
