Alig néhány nap múlva véget ér a középiskolai felvételi eljárás. Mutatjuk, mikor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló értesítők, és hogy milyen teendőket kell még észben tartanotok.
2025. május 5.
Ekkor érkeznek meg a sikeres felvételről vagy éppen elutasításról szóló határozatok a kiválasztott középiskoláktól. Kiderül tehát, hogy ki hol folytatja a tanulmányait szeptembertől, a következő tanévben.
Elutasító levél az alábbi esetekben érkezhet:
2025. május 12.
Indul a rendkívüli felvételi eljárás azokban a középfokú iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.
2025. június 25-26.
Ekkor szervezik meg a beiratkozásokat a középiskolák.
+1
2025. augusztus 31.
Rendkívüli felvételi eljárást egészen augusztus 31-ig tarthatnak a középiskolák. Ennek során azok a diákok próbálhatnak meg valamely, még férőhellyel rendelkező középiskolába bejutni, akiket vagy nem vettek fel egyik általuk megjelölt intézménybe sem, vagy pedig meggondolták magukat, és nem szeretnének abba az iskolába beiratkozni, ahová bekerültek.
Az, hogy mi alapján döntik el, kit hová vesznek fel, iskolánként eltérő.
Van, ahol csak az általános iskolai jegyeket nézik, máshol a központi írásbeli pontszámát is (ilyenkor új tesztet természetesen nem kell írni, a januári/februári vizsga eredményét veszik figyelembe), sőt néhány gimnáziumban és technikumban szóbeli meghallgatást is tartanak majd.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
