3+1 dátum, amit még érdemes észben tartani a középiskolába felvételizőknek

Alig néhány nap múlva véget ér a középiskolai felvételi eljárás. Mutatjuk, mikor érkeznek a sikeres felvételről vagy elutasításról szóló értesítők, és hogy milyen teendőket kell még észben tartanotok.

  • Székács Linda

2025. május 5.

Ekkor érkeznek meg a sikeres felvételről vagy éppen elutasításról szóló határozatok a kiválasztott középiskoláktól. Kiderül tehát, hogy ki hol folytatja a tanulmányait szeptembertől, a következő tanévben.

Elutasító levél az alábbi esetekben érkezhet:

  • egy magasabbra rangsorolt helyre már felvettek;
  • az adott tanulmányi területre felvehetők létszáma a jobb eredményt elért, előrébb rangsorolt tanulókkal már betelt;
  • nem teljesítettétek a felvétel feltételeit, ezért a középfokú iskola rangsorolás nélkül elutasította a felvételi kérelmeteket.

2025. május 12.

Indul a rendkívüli felvételi eljárás azokban a középfokú iskolákban, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel. Ekkor a jelentkezést már egyénileg kell intézni, közvetlenül a kiválasztott iskolában.

2025. június 25-26.

Ekkor szervezik meg a beiratkozásokat a középiskolák.

+1

2025. augusztus 31.

Rendkívüli felvételi eljárást egészen augusztus 31-ig tarthatnak a középiskolák. Ennek során azok a diákok próbálhatnak meg valamely, még férőhellyel rendelkező középiskolába bejutni, akiket vagy nem vettek fel egyik általuk megjelölt intézménybe sem, vagy pedig meggondolták magukat, és nem szeretnének abba az iskolába beiratkozni, ahová bekerültek.

Az, hogy mi alapján döntik el, kit hová vesznek fel, iskolánként eltérő.

Van, ahol csak az általános iskolai jegyeket nézik, máshol a központi írásbeli pontszámát is (ilyenkor új tesztet természetesen nem kell írni, a januári/februári vizsga eredményét veszik figyelembe), sőt néhány gimnáziumban és technikumban szóbeli meghallgatást is tartanak majd.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.