A kutatóközpont szerin a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra utal.
A Századvég Kutatóközpont belső, nem nyilvános elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel ahhoz a tantárgyhoz, amit tanítanak – írja a Népszava.
A lapnak eljuttatott dokumentum szerint míg 2010 és 2016 között ez az arány stabil volt, 2016 után különösen a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek esetében volt megfigyelhető a növekedés.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványának adatai szerint 2010 és 2022 között az általános iskolákban idegen nyelvet képesítés nélkül oktatók aránya 3-ról 9 százalékra, a természettudományos tárgyaknál 4-ről 11 százalékra, a matematikánál pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt.
2022-ben a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban pedig képesített matematika- vagy kémiatanár. A gimnáziumokban is hasonló növekedés történt.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
Fontos kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal (OH) 2022-től már nem gyűjt adatot arról, rendelkeznek-e a pedagógusok a tantárgyuk oktatásához szükséges szakképesítéssel.
Az OH ezt nem cáfolta, de hivatalosan sem erősítette meg, a Népszavának küldött válaszukban csupán annyit közöltek, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatásának ellenőrzése – így a szakképesítés meglétének vizsgálata is – a munkáltató, vagyis az iskolafenntartó hatáskörébe tartozik. A lap megkeresésére friss, 2023-as vagy 2024-es adatokat az OH nem bocsátott rendelkezésre.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
