Már a Századvég Kutatóközpontnak is feltűnt, hogy tanárhiány van Magyarországon

A kutatóközpont szerin a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra utal.

A Századvég Kutatóközpont belső, nem nyilvános elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel ahhoz a tantárgyhoz, amit tanítanak – írja a Népszava.

A lapnak eljuttatott dokumentum szerint míg 2010 és 2016 között ez az arány stabil volt, 2016 után különösen a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek esetében volt megfigyelhető a növekedés.

KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványának adatai szerint 2010 és 2022 között az általános iskolákban idegen nyelvet képesítés nélkül oktatók aránya 3-ról 9 százalékra, a természettudományos tárgyaknál 4-ről 11 százalékra, a matematikánál pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt.

2022-ben a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban pedig képesített matematika- vagy kémiatanár. A gimnáziumokban is hasonló növekedés történt.

Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

Fontos kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal (OH) 2022-től már nem gyűjt adatot arról, rendelkeznek-e a pedagógusok a tantárgyuk oktatásához szükséges szakképesítéssel.

Az OH ezt nem cáfolta, de hivatalosan sem erősítette meg, a Népszavának küldött válaszukban csupán annyit közöltek, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatásának ellenőrzése – így a szakképesítés meglétének vizsgálata is – a munkáltató, vagyis az iskolafenntartó hatáskörébe tartozik. A lap megkeresésére friss, 2023-as vagy 2024-es adatokat az OH nem bocsátott rendelkezésre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.