Már a Századvég Kutatóközpontnak is feltűnt, hogy tanárhiány van Magyarországon

A kutatóközpont szerin a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra utal.

A Századvég Kutatóközpont belső, nem nyilvános elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel ahhoz a tantárgyhoz, amit tanítanak – írja a Népszava.

A lapnak eljuttatott dokumentum szerint míg 2010 és 2016 között ez az arány stabil volt, 2016 után különösen a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek esetében volt megfigyelhető a növekedés.

KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványának adatai szerint 2010 és 2022 között az általános iskolákban idegen nyelvet képesítés nélkül oktatók aránya 3-ról 9 százalékra, a természettudományos tárgyaknál 4-ről 11 százalékra, a matematikánál pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt.

2022-ben a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban pedig képesített matematika- vagy kémiatanár. A gimnáziumokban is hasonló növekedés történt.

Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

Fontos kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal (OH) 2022-től már nem gyűjt adatot arról, rendelkeznek-e a pedagógusok a tantárgyuk oktatásához szükséges szakképesítéssel.

Az OH ezt nem cáfolta, de hivatalosan sem erősítette meg, a Népszavának küldött válaszukban csupán annyit közöltek, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatásának ellenőrzése – így a szakképesítés meglétének vizsgálata is – a munkáltató, vagyis az iskolafenntartó hatáskörébe tartozik. A lap megkeresésére friss, 2023-as vagy 2024-es adatokat az OH nem bocsátott rendelkezésre.

 

Hozzászólások
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Túlárazott szerződéseket keresnek az egyetemi alapítványoknál, az új kuratóriumok mozgástere viszont szűkebb lesz

Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.