Durván visszaesett a rövidített tanári mesterképzésekre jelentkezők száma
A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.
A kutatóközpont szerin a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra utal.
A Századvég Kutatóközpont belső, nem nyilvános elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel ahhoz a tantárgyhoz, amit tanítanak – írja a Népszava.
A lapnak eljuttatott dokumentum szerint míg 2010 és 2016 között ez az arány stabil volt, 2016 után különösen a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek esetében volt megfigyelhető a növekedés.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványának adatai szerint 2010 és 2022 között az általános iskolákban idegen nyelvet képesítés nélkül oktatók aránya 3-ról 9 százalékra, a természettudományos tárgyaknál 4-ről 11 százalékra, a matematikánál pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt.
2022-ben a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban pedig képesített matematika- vagy kémiatanár. A gimnáziumokban is hasonló növekedés történt.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
Fontos kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal (OH) 2022-től már nem gyűjt adatot arról, rendelkeznek-e a pedagógusok a tantárgyuk oktatásához szükséges szakképesítéssel.
Az OH ezt nem cáfolta, de hivatalosan sem erősítette meg, a Népszavának küldött válaszukban csupán annyit közöltek, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatásának ellenőrzése – így a szakképesítés meglétének vizsgálata is – a munkáltató, vagyis az iskolafenntartó hatáskörébe tartozik. A lap megkeresésére friss, 2023-as vagy 2024-es adatokat az OH nem bocsátott rendelkezésre.
A 3 féléves képzésekre feleannyian jelentkeztek, mint a 2024-es felvételin.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.