A kutatóközpont szerin a szakképesítés nélkül szakos tárgyat oktatók számának növekedése tanárhiányra utal.
A Századvég Kutatóközpont belső, nem nyilvános elemzése szerint az elmúlt években folyamatosan nőtt azoknak a tanároknak az aránya, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel ahhoz a tantárgyhoz, amit tanítanak – írja a Népszava.
A lapnak eljuttatott dokumentum szerint míg 2010 és 2016 között ez az arány stabil volt, 2016 után különösen a természettudományok, a matematika és az idegen nyelvek esetében volt megfigyelhető a növekedés.
KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb
A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont „A közoktatás indikátorrendszere 2023” című kiadványának adatai szerint 2010 és 2022 között az általános iskolákban idegen nyelvet képesítés nélkül oktatók aránya 3-ról 9 százalékra, a természettudományos tárgyaknál 4-ről 11 százalékra, a matematikánál pedig 1,5-ről 11 százalékra nőtt.
2022-ben a községi általános iskolák több mint 6 százalékában nem dolgozott képesített angoltanár, több mint 7 százalékukban pedig képesített matematika- vagy kémiatanár. A gimnáziumokban is hasonló növekedés történt.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
Fontos kiemelni, hogy az Oktatási Hivatal (OH) 2022-től már nem gyűjt adatot arról, rendelkeznek-e a pedagógusok a tantárgyuk oktatásához szükséges szakképesítéssel.
Az OH ezt nem cáfolta, de hivatalosan sem erősítette meg, a Népszavának küldött válaszukban csupán annyit közöltek, hogy a pedagógusok jogszerű foglalkoztatásának ellenőrzése – így a szakképesítés meglétének vizsgálata is – a munkáltató, vagyis az iskolafenntartó hatáskörébe tartozik. A lap megkeresésére friss, 2023-as vagy 2024-es adatokat az OH nem bocsátott rendelkezésre.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
