10 nyolcadikosból 6 a szakképzésben tanulna tovább

A 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést a nyolcadikososok 39 százaléka választotta első helyen

A KSH legfrisebb adataiból kiderült, hogy 2025-ben 75 ezer nyolcadikos felvételizett középiskolába. A diákok 61 százaléka első helyen a szakképzést jelölte meg: 45 százalékuk technikumban vagy szakgimnáziumban, 14 százalékuk szakképző iskolában, míg 2 százalékuk szakiskolában tanulna tovább.

A nyolcadikosok csupán 39 százaléka jelölt meg első helyen 4 vagy 5 éves gimnáziumi képzést. Mondjuk ebben az is közrejátszhatott, hogy az állami gimnáziumok ajánlott minimumponthatárt írtak elő.

Arról nem beszélve, hogy több olyan budapesti állami gimnázium volt, ahol az utolsó (utáni) pillanatban frissítették az ideiglenes felvételi jegyzéket, és automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot.

Ezen kívül azt érdemes megjegyezni, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat is kapnak, ami sokak számára vonzó lehet. Ennek összege többek között függ attól, hogy a diák milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.Ez a 2024/2025-ös tanévben havonta:

  • nyelvi előkészítő osztályban: 8 ezer forint
  • technikumban 9-10. osztályban: 8 ezer forint
  • szakképző iskola 9. osztályában: 16 ezer forint
  • műhelyiskolában: 16 ezer forint

A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16 ezer forint/hó

Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István