A BM nem adta ki a Szülői Hang Közösségnek azoknak a kérdőíveknek az eredményét, amit még az iskolások szüleinek kellett kitölteniük arról, hogy a diákok a kompetenciamérés eredményeire kapjanak-e jegyet vagy beszámítsák-e a gimnáziumi felvételibe.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy még januárban kérdezte meg az iskolások szüleit a Belügyminisztérium a KRÉTA-n keresztül sok más mellett arról is, hogy érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor.
Utána nem sokkal jelent meg egy rendelettervezet a kormány oldalán, amelynek értelmében a kompetenciamérésekre március 1-től a diákok jegyet kaptak volna. A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvelt az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
Azonban a február 28-ig véleményezhető módosításra annyi észrevétel érkezett, hogy egyelőre a jogszabályt nem vezették be. Mégis ennek ellenére vannak olyan iskolák, ahol a diákok kompetenciamérését osztályozzák.
A Szülői Hang a rendelettervezet ellen petíciót is indított, és emellett kikérte a BM-től a KRÉTA-n kiküldött kérdőívek eredményét, azonban a kért adatokat nem kapták meg.
"Bár a széles körű tiltakozás és felháborodás miatt idén még nem vezették be a kompetenciamérések értékelését, az elképzelésről továbbra sem tettek le, és azt a későbbiekben újra megpróbálhatják bevezetni, tovább stresszelve ezzel a gyerekeket, és várhatóan ezzel tovább kívánják a gimnáziumba való bekerülés esélyét.
Látni akarjuk teljes a szülői kérdőív eredményeit, és tudni akarjuk, hogy a milliónyi kiküldött kérdőívből szám szerint hány szülő gondolta úgy, hogy be kellene számítani a kompetenciamérés eredményét!" - írták a posztban, majd kitértek arra, hogy emiatt a Szülői Hang Közösség ezért pert indított a Belügyminisztérium ellen, mert úgy gondolják, hogy "a szülői konzultáció eredményeinek titkosítása nemcsak gyáva és erkölcstelen, hanem jogellenes is."
A szülői közösség jogi képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látja el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
