A BM nem adta ki a Szülői Hang Közösségnek azoknak a kérdőíveknek az eredményét, amit még az iskolások szüleinek kellett kitölteniük arról, hogy a diákok a kompetenciamérés eredményeire kapjanak-e jegyet vagy beszámítsák-e a gimnáziumi felvételibe.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy még januárban kérdezte meg az iskolások szüleit a Belügyminisztérium a KRÉTA-n keresztül sok más mellett arról is, hogy érdemes lenne-e az országos kompetenciamérés eredményeiből is pontot számítani, illetve figyelembe venni a tanulmányi eredmények számításakor.
Utána nem sokkal jelent meg egy rendelettervezet a kormány oldalán, amelynek értelmében a kompetenciamérésekre március 1-től a diákok jegyet kaptak volna. A Pintér Sándor által jegyzett módosítás azzal érvelt az osztályzás mellett, hogy a kompetenciamérés kulcsszerepet játszik a tanulók alapképességeinek felmérésében, visszajelzést ad az intézmények, pedagógusok munkájáról is.
Azonban a február 28-ig véleményezhető módosításra annyi észrevétel érkezett, hogy egyelőre a jogszabályt nem vezették be. Mégis ennek ellenére vannak olyan iskolák, ahol a diákok kompetenciamérését osztályozzák.
A Szülői Hang a rendelettervezet ellen petíciót is indított, és emellett kikérte a BM-től a KRÉTA-n kiküldött kérdőívek eredményét, azonban a kért adatokat nem kapták meg.
"Bár a széles körű tiltakozás és felháborodás miatt idén még nem vezették be a kompetenciamérések értékelését, az elképzelésről továbbra sem tettek le, és azt a későbbiekben újra megpróbálhatják bevezetni, tovább stresszelve ezzel a gyerekeket, és várhatóan ezzel tovább kívánják a gimnáziumba való bekerülés esélyét.
Látni akarjuk teljes a szülői kérdőív eredményeit, és tudni akarjuk, hogy a milliónyi kiküldött kérdőívből szám szerint hány szülő gondolta úgy, hogy be kellene számítani a kompetenciamérés eredményét!" - írták a posztban, majd kitértek arra, hogy emiatt a Szülői Hang Közösség ezért pert indított a Belügyminisztérium ellen, mert úgy gondolják, hogy "a szülői konzultáció eredményeinek titkosítása nemcsak gyáva és erkölcstelen, hanem jogellenes is."
A szülői közösség jogi képviseletét a Magyar Helsinki Bizottság látja el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
