A tanári kar mindössze 7 százalékát teszik ki a 30 év alatti pedagógusok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült, hogy a magyar általános iskolákban egyre idősödik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti, és kétszer annyi 60 évnél idősebb tanít, mint ahányan 30 éves kor alatt vannak – írja a Népszava.
A 2024/2025-ös tanévben 12 183 hatvan év feletti pedagógus dolgozik főállásban általános iskolákban, ami 21,3 százalékos növekedés két év alatt. Különösen megugrott a 64 év felettiek száma: már 2871 fő, ami 82 százaléki emelkedés 2022-höz képest. A legtöbben pedig az 55–59 éves korosztályból kerülnek ki (13 613 fő).
A fiatal utánpótlás ezzel szemben vészesen kevés: mindössze 5311 tanár van 30 év alatt, arányuk mindössze 7,2%, míg a 60 felettieké már 16,6%.
A helyzet középiskolákban sem jobb – sőt, egyes vélemények szerint talán még súlyosabb. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a probléma szerintük részben abból fakad, hogy a kormány könnyített feltételekkel tette lehetővé a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását a tanárhiány enyhítésére. Így sokan akár főállásban, a nyugdíjuk megtartása mellett is visszatérhetnek a katedrára.
Bár idén több mint 21 ezren jelentkeztek pedagógusképzésekre, az első helyes jelentkezések száma az ötéves tanári szakokra mindössze 2226 fő volt – ez messze nem elég a jövő biztosítására.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin összesen 3226-an jelentkeztek tanári mesterképzésre, ami több mint 1000 fővel kevesebben az előző évhez:
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
