Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A tanári kar mindössze 7 százalékát teszik ki a 30 év alatti pedagógusok.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült, hogy a magyar általános iskolákban egyre idősödik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti, és kétszer annyi 60 évnél idősebb tanít, mint ahányan 30 éves kor alatt vannak – írja a Népszava.
A 2024/2025-ös tanévben 12 183 hatvan év feletti pedagógus dolgozik főállásban általános iskolákban, ami 21,3 százalékos növekedés két év alatt. Különösen megugrott a 64 év felettiek száma: már 2871 fő, ami 82 százaléki emelkedés 2022-höz képest. A legtöbben pedig az 55–59 éves korosztályból kerülnek ki (13 613 fő).
A fiatal utánpótlás ezzel szemben vészesen kevés: mindössze 5311 tanár van 30 év alatt, arányuk mindössze 7,2%, míg a 60 felettieké már 16,6%.
A helyzet középiskolákban sem jobb – sőt, egyes vélemények szerint talán még súlyosabb. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a probléma szerintük részben abból fakad, hogy a kormány könnyített feltételekkel tette lehetővé a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását a tanárhiány enyhítésére. Így sokan akár főállásban, a nyugdíjuk megtartása mellett is visszatérhetnek a katedrára.
Bár idén több mint 21 ezren jelentkeztek pedagógusképzésekre, az első helyes jelentkezések száma az ötéves tanári szakokra mindössze 2226 fő volt – ez messze nem elég a jövő biztosítására.
A 2025-ös felsőoktatási felvételin összesen 3226-an jelentkeztek tanári mesterképzésre, ami több mint 1000 fővel kevesebben az előző évhez:
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.