KSH: minden második általános iskolai tanár 50 éves vagy annál is idősebb

A tanári kar mindössze 7 százalékát teszik ki a 30 év alatti pedagógusok.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból kiderült, hogy a magyar általános iskolákban egyre idősödik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti, és kétszer annyi 60 évnél idősebb tanít, mint ahányan 30 éves kor alatt vannak – írja a Népszava.

A 2024/2025-ös tanévben 12 183 hatvan év feletti pedagógus dolgozik főállásban általános iskolákban, ami 21,3 százalékos növekedés két év alatt. Különösen megugrott a 64 év felettiek száma: már 2871 fő, ami 82 százaléki emelkedés 2022-höz képest. A legtöbben pedig az 55–59 éves korosztályból kerülnek ki (13 613 fő).

A fiatal utánpótlás ezzel szemben vészesen kevés: mindössze 5311 tanár van 30 év alatt, arányuk mindössze 7,2%, míg a 60 felettieké már 16,6%.

A helyzet középiskolákban sem jobb – sőt, egyes vélemények szerint talán még súlyosabb. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a probléma szerintük részben abból fakad, hogy a kormány könnyített feltételekkel tette lehetővé a nyugdíjas tanárok visszafoglalkoztatását a tanárhiány enyhítésére. Így sokan akár főállásban, a nyugdíjuk megtartása mellett is visszatérhetnek a katedrára.

Egy kivétellel minden évfolyamon rontottak a magyar diákok a tavalyi matematika és szövegértés kompetenciaméréseken

Bár idén több mint 21 ezren jelentkeztek pedagógusképzésekre, az első helyes jelentkezések száma az ötéves tanári szakokra mindössze 2226 fő volt – ez messze nem elég a jövő biztosítására.

A 2025-ös felsőoktatási felvételin összesen 3226-an jelentkeztek tanári mesterképzésre, ami több mint 1000 fővel kevesebben az előző évhez:

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.