A magyar kutatóűrhajós olyan kísérleteket fog végezni az űrben, amiket utána a jelentkező iskolák is elvégezhetnek a rendhagyó fizikaórákon.
Elindult a középiskoláknak szóló UNIverZOOM projekt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a HUNOR űrprogram együttműködésében. Az egyedülálló kezdeményezés célja, hogy minél több középiskolásban felkeltsék a mérnöki és természettudományok iránti érdeklődést – áll a BME közleményében.
Az UNIverZOOM egy olyan oktatási projekt, ami különleges lehetőséget biztosít középiskolásoknak a fizikai ismeretek élményalapú bővítésére. Továbbá megalapozzák a további érdeklődést a tudományterület iránt, hiszen ez a projekt az első a maga nemében.
A BME kutatóinak köszönhetően új fotók készültek a Marsról
A közlemény szerint „a résztvevő fizikatanárok és diákjaik földi körülmények között, saját osztálytermükben ismétlik meg Kapu Tibor Nemzetközi Űrállomáson végzett mikrogravitációs kísérleteit.” A projekt kezdetét Tibor űmissziója jelöli majd, amikor leghamarabb májusban az Axiom Mission 4 (Ax-4) küldetés négyfős legénységének tagjaként a Nemzetközi Űrállomásra repül.
Elsősorban magyar fejlesztésű űrkutatási eszközöket tesztelt majd és magyar kutatók által összeállított kísérleteket végez. Ezek mellett fog még az UNIverZOOM program keretén belül olyan kísérleteket elvégezni az úrállomáson, amiket előzetesen egyetemi szakemberek állítottak össze.
„A projekt különleges élményt kínál, hiszen a bevont diákok és tanáraik az űrhajós, világűrben elvégzett fizikai kísérleteit a NASA felvételén keresztül elsőként nézik meg, majd a HUNOR és a BME együttműködése keretében biztosított eszközökkel saját maguk is elvégzik, Härtlein Károly, a BME mesteroktatójának és Vincze Miklós, az ELTE fizikusának iránymutatásai alapján” – emeli ki a BME. A földi körülmények között is elvégzett kísérletek középpontjában az a kérdés áll majd, hogy milyen különbségeket lehet tapasztalni a gravitációban és a súlytalanságban is elvégzett kísérletek között.
A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagjává választották a BME-t
A BME és a HUNOR 300 középiskola csatlakozását várja az UNIverZOOM programhoz, iskolánként egy-egy fizikatanár és legalább 15-20 diák részvételével. A projekthez csatlakozott iskolák és diákok megkapják majd a már korábban említett, a kísérletekhez szükséges eszközcsomagot, illetve a résztvevő tanárok elméleti és gyakorlati képzést, mentorálást fognak kapni. A projekt lényegi része az űrben elvégzett kísérletek földi megvalósítása lesz, nem sokkal azután, hogy a diákok végig nézték a Kapu Tibor által súlytalanságban elvégzett kísérlet oktatóvideóját.
A projekt részleteiről bővebb információt és a jelentkezési felületet hamarosan az univerzoom.bme.hu oldalon érhetitek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
