A Nemzetközi Asztronautikai Szövetség tagjává választották a BME-t

A BME az első magyar egyetem, amit felvettek a szervezet tagjai közé.

  • Eduline/MTI

Az űrkutatásban és űroktatásban elért eredményeinek köszönhetően a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) tagjává választották a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME) - közölte a felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Az egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara kezdeményezésére indult el a tagfelvételi eljárás, amit végül október 14-én a milánói Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson hagytak jóvá. Ennek egyik előnye, hogy a jövőben a BME hallgatói részt vehetnek az IAF által szervezett űrmérnöki versenyeken, az űrkutatással foglalkozó oktatók pedig tovább erősíthetik nemzetközi kapcsolataikat.

Az IAF a terület legnagyobb nemzetközi szervezete, amely összefogja az űrkutatás és űrtevékenység meghatározó szereplőit. A szervezetnek jelenleg 563 tagja van 80 országból, amelyek közé tartozik a NASA és az Európai Űrügynökség is. A BME a harmadik magyar tag és egyben az első hazai egyetem, amit felvettek a szervezetbe.

A műegyetemen érdemei között megemlítették, hogy az intézményben számos kutatócsoport foglalkozik űrkutatáshoz kapcsolódó tevékenységgel. A legutóbbi saját fejlesztésű kisműholdja, az MRC-100 2023. június 12-én állt Föld körüli pályára, szakemberei pedig közreműködtek az Európai Űrügynökség nemrég indított kisbolygókutató űrszondája, a Hera elkészítésében.

A BME-n továbbá már űrmérnök mesterképzése is lehet jelentkezni, amit Magyarországon elsőként 2022-ben indítottak. Az itt végzett első évfolyam 2024 júniusában tette le a záróvizsgát.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.