Ezekben a megyékben a diákok többsége szakképzést választja, ez lehet az oka

Míg a budapesti diákok többsége gimnáziumban tanul, addig szinte az összes megyében inkább a szakképzést választják a fiatalok.

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy az idei tanévben középfokon tanuló diákok 45 százaléka gimnáziumban, 54 százaléka szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolában, technikumban, szakgimnáziumban tanul. (A középiskolások 1,5 százaléka pedig kizárólag sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatását biztosító szakiskolákba, készségfejlesztő iskolákba jár.)

Az egyes képzéstípusok között országos szinten nagyok a különbségek. Míg Budapesten a diákok 63 százaléka, Pest megyében pedig 50,7 százaléka gimnazista, addig Somogy, Nógrád, illetve Békés vármegyében a középiskolások 63-65 százaléka szakképző iskolába, szakgimnáziumba vagy technikumba jár.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a szakképzésben tanuló diákok ösztöndíjat is kapnak, ami sokak számára vonzó lehet. Ennek összege többek között függ attól, hogy a diák milyen iskolába, hányadik osztályba jár, de a nyelvi előkészítő is számít.

Ez a 2024/2025-ös tanévben havonta:
  • nyelvi előkészítő osztályban: 8 ezer forint
  • technikumban 9-10. osztályban: 8 ezer forint
  • szakképző iskola 9. osztályában: 16 ezer forint
  • műhelyiskolában: 16 ezer forint

A szakirányú oktatásban, vagyis a szakképző iskola 10-12. osztályában és a technikum 11-12. évfolyamán azonban ennél jóval többet is hazavihetnek a tanulók, ha egy kicsit is odafigyelnek a tanulmányaikra. A jogszabály ezt az összeget százalékosan határozza meg.

  • 2,00-2,99 közötti tanulmányi átlagnál 8 százalék, azaz 8 ezer forint
  • 3,00-3,99 közötti tanulmányi átlagnál 25 százalék, azaz 25 ezer forint
  • 4,00-4,49 közötti tanulmányi átlagnál 42 százalék, azaz 42 ezer forint
  • 4,50 és a feletti tanulmányi átlagnál 59 százalék, azaz 59 ezer forint
  • Megelőző tanév végi minősítés hiányában 16 ezer forint/hó

Fontos, hogy a szakképzésben minden diák jogosult az ösztöndíjra kivéve, a duális képzésben résztvevőket, azokat, akiknek évet kell ismételniük vagy szüneteltetik a jogviszonyukat, vagy az igazolatlan óráik száma elérte a hatot.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.