Több száz ember előtt mondták el a nyílt napon, hogy nem lesz minimumponthatár, aztán mégis lett

Káoszba torkollott a 2025-ös középiskolai felvételi eljárás, miután annak ellenére, hogy a Klebelsberg Központ szerint a minimumponthatár csak ajánlás, az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után mégis számos intézmény úgy módosította a diákok sorrendjét, hogy azok, akik nem érték el a megfogalmazott ajánlást (de egyébként az iskola felvételi rendszere szerint bekerülhettek volna), a nevük mellé egy "E" betűt kaptak, a jelentkezésüket tehát elutasították.

  • Székács Linda

Az Eduline szerkesztősége március 24-én értesült arról, hogy több budapesti állami gimnázium március 21-én pénteken délután vagy rosszabb esetben március 24-én hétfőn módosította az ideiglenes felvételi listáját. Automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot. Ez az

  • általános tanrendű gimnáziumok esetében 50,
  • nyelvi előkészítők esetében 60,
  • hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 70 pont.

"A Klebelsberg Központ ajánlást fogalmazott meg a középiskolai felvétellel kapcsolatban annak érdekében, hogy a gimnáziumi felvételik során a teljesítmény figyelembevétele érvényesüljön, hogy minden tanuló a képességeinek legmegfelelőbb középiskolában folytathassa a tanulmányait. A felvételi pontszámok meghatározásánál a hatályos jogszabályokat kell betartania az iskoláknak. De szeretnénk jelezni, hogy a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot" - írta akkor a megkeresésünkre a KK, ami úgy tűnik, tartja magát ahhoz, hogy a minimumponthatár betartása csak ajánlás.

A szülők és diákok által tapasztaltak azonban teljesen másra utalnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a honlapján megosztotta két szülő levelét. Az egyikben az érintett azt írja; " több száz ember előtt mondták el nyílt napon, hogy az iskola nem veszi figyelembe az 50 pontot, nyugodtan vigyük a gyereket." Utólag azonban mégis módosítottak az ideiglenes felvételi jegyzéken.

„Én, mint egy szülő érdeklődnék, hogy ilyet lehet csinálni, hogy visszamenőlegesen módosítanak a felvételi feltételeken? Most valóban feltehetően több ezer vagy tízezer gyereket ki akar a kormány rakni a gimnáziumi továbbtanulásból, mert nem ért el 50 pontot?”

- írta egy másik szülő.

Mit lehet tenni?

A honlapján a PDSZ azt írja, amennyiben a felvételi döntés nem a felvételi tájékoztatóban meghirdetett feltételek szerint történik, azt a döntés közlésétől számított 15 napon belül megtámadhatja a jelentkező és jogorvoslattal élhet.

Ennek folyamatáról az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

    Hozzászólások

    A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

    Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

    Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

    Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

    Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

    Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

    Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

    Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.