Több száz ember előtt mondták el a nyílt napon, hogy nem lesz minimumponthatár, aztán mégis lett

Káoszba torkollott a 2025-ös középiskolai felvételi eljárás, miután annak ellenére, hogy a Klebelsberg Központ szerint a minimumponthatár csak ajánlás, az ideiglenes felvételi jegyzékek nyilvánosságra hozása után mégis számos intézmény úgy módosította a diákok sorrendjét, hogy azok, akik nem érték el a megfogalmazott ajánlást (de egyébként az iskola felvételi rendszere szerint bekerülhettek volna), a nevük mellé egy "E" betűt kaptak, a jelentkezésüket tehát elutasították.

  • Székács Linda

Az Eduline szerkesztősége március 24-én értesült arról, hogy több budapesti állami gimnázium március 21-én pénteken délután vagy rosszabb esetben március 24-én hétfőn módosította az ideiglenes felvételi listáját. Automatikusan elutasították azokat a diákokat, akik a központi írásbelin nem érték el az előírt ajánlott minimumpontszámot. Ez az

  • általános tanrendű gimnáziumok esetében 50,
  • nyelvi előkészítők esetében 60,
  • hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban 70 pont.

"A Klebelsberg Központ ajánlást fogalmazott meg a középiskolai felvétellel kapcsolatban annak érdekében, hogy a gimnáziumi felvételik során a teljesítmény figyelembevétele érvényesüljön, hogy minden tanuló a képességeinek legmegfelelőbb középiskolában folytathassa a tanulmányait. A felvételi pontszámok meghatározásánál a hatályos jogszabályokat kell betartania az iskoláknak. De szeretnénk jelezni, hogy a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot" - írta akkor a megkeresésünkre a KK, ami úgy tűnik, tartja magát ahhoz, hogy a minimumponthatár betartása csak ajánlás.

A szülők és diákok által tapasztaltak azonban teljesen másra utalnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a honlapján megosztotta két szülő levelét. Az egyikben az érintett azt írja; " több száz ember előtt mondták el nyílt napon, hogy az iskola nem veszi figyelembe az 50 pontot, nyugodtan vigyük a gyereket." Utólag azonban mégis módosítottak az ideiglenes felvételi jegyzéken.

„Én, mint egy szülő érdeklődnék, hogy ilyet lehet csinálni, hogy visszamenőlegesen módosítanak a felvételi feltételeken? Most valóban feltehetően több ezer vagy tízezer gyereket ki akar a kormány rakni a gimnáziumi továbbtanulásból, mert nem ért el 50 pontot?”

- írta egy másik szülő.

Mit lehet tenni?

A honlapján a PDSZ azt írja, amennyiben a felvételi döntés nem a felvételi tájékoztatóban meghirdetett feltételek szerint történik, azt a döntés közlésétől számított 15 napon belül megtámadhatja a jelentkező és jogorvoslattal élhet.

Ennek folyamatáról az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

    Hozzászólások

    A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

    Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

    A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

    A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.