A felvételi döntést követően jogorvoslattal élhettek. Elmagyarázzuk, hogyan.
Kellemetlen hírt kapott számos budapesti állami gimnáziumba jelentkező felvételiző: az utolsó pillanatban módosított az ideiglenes felvételi jegyzékén a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is.
Lapunkat érintett szülők arról tájékoztatták: bár ezek az iskolák korábban nem akarták bevezetni a Klebelsberg Központ minimumponthatárokra vonatkozó ajánlását, most az ideiglenes jegyzékeiket mégis úgy frissítették, hogy azok megfeleljenek a tankerületi ajánlásoknak. Vagyis annak, hogy az általános tantervű gimnáziumokba 55 ponttól, a nyelvi előkészítőkbe 60-tól, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba pedig 70 a központi felvételin legalább 70 pontot elért diákok kerüljenek be.
Emiatt számos olyan diák jelentkezését elutasították, akik a korábbi ideiglenes jegyzék alapján esélyesek voltak bekerülni az iskolákba.
Mit tehetek, ha nem vesznek fel?
A középiskolába felvételiző tanulók sorsa május 5-én dől el; ekkor értesítik őket az iskolák a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.
Amennyiben itt is rossz hírt kaptok, élhettek a jogorvoslat lehetőségével. A döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet.
A kérelmeket június 1-ig kell elbírálni.
"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést" - írják.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
