A felvételi döntést követően jogorvoslattal élhettek. Elmagyarázzuk, hogyan.
Kellemetlen hírt kapott számos budapesti állami gimnáziumba jelentkező felvételiző: az utolsó pillanatban módosított az ideiglenes felvételi jegyzékén a IX. kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium és a Móricz Zsigmond Gimnázium is.
Lapunkat érintett szülők arról tájékoztatták: bár ezek az iskolák korábban nem akarták bevezetni a Klebelsberg Központ minimumponthatárokra vonatkozó ajánlását, most az ideiglenes jegyzékeiket mégis úgy frissítették, hogy azok megfeleljenek a tankerületi ajánlásoknak. Vagyis annak, hogy az általános tantervű gimnáziumokba 55 ponttól, a nyelvi előkészítőkbe 60-tól, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba pedig 70 a központi felvételin legalább 70 pontot elért diákok kerüljenek be.
Emiatt számos olyan diák jelentkezését elutasították, akik a korábbi ideiglenes jegyzék alapján esélyesek voltak bekerülni az iskolákba.
Mit tehetek, ha nem vesznek fel?
A középiskolába felvételiző tanulók sorsa május 5-én dől el; ekkor értesítik őket az iskolák a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.
Amennyiben itt is rossz hírt kaptok, élhettek a jogorvoslat lehetőségével. A döntés ellen jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozva indítható jogorvoslat. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint ezt a jogorvoslati kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével nem értetek egyet.
A kérelmeket június 1-ig kell elbírálni.
"A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést" - írják.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
