Ma lejár a középiskolai felvételi sorrendmódosításának határideje: ezt kell róla tudnotok

Mégis érvényes minimumponthatárok, sorrendmódosítás mente, új tanulmányi terület felvétele - összegyűjtöttük, miket érdemes tudnotok az utolsó órákban.

Ha az idei tanévben nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba, vagy kilencedik osztályba felvételiztek, akkor utoljára ma tudjátok módosítani az általatok korábban megjelölt iskolák és szakok listáját.

Mi a különbség az ideiglenes és a végleges felvételi jegyzék között?

Fontos tudnotok, hogy új iskolát ilyenkor már nem vehettek fel, csak a korábban megjelölt intézmények sorrendjén tudtok változtatni. Az Oktatási Hivatsl szerint azonban új tanulmányi területet felvehettek, de ez csak olyan középfokú iskolában lehetséges, ami a tanulói adatlapotokon már korábban is szerepelt, és az érintett középiskola erre kijelölt képviselője a tanulmányi terület utólagos megjelöléséhez előzetesen hozzájárult.

A sorrendmódosítás menetéről ebben a cikkünkben olvashattok.

A módosítási időszakot követően pedig már nincs más dolgotok, mint várni: az iskolaigazgatóknak április 15-ig kell elküldeniük az Oktatási Hivatalnak az ideiglenes felvételi rangsoraikat, amik alapján a hivatal összeállítja a végleges, vagyis egyeztetett felvételi jegyzéket. Ezt legkésőbb április 28-ig továbbítják a középiskoláknak, amik 2025. május 5-ig értesítik a hozzájuk jelentkezett tanulókat a sikeres felvételről vagy a jelentkezés elutasításáról.

Utolsó pillanatban változtattak a gimnáziumok

Több budapesti állami gimnázium az utolsó pillanatban módosította az ideiglenes felvételi listát, automatikusan elutasítva azokat a diákokat, akik nem érték el a minimumpontszámot a központi írásbelin. Bár egyes diákok eredetileg sorszámot kaptak, a frissítés után elutasítás jelzést ("E") láttak a nevük mellett.

A Klebelsberg Központ továbbra is állítja, csak ajánlást fogalmaztak meg, aminek célja az volt, hogy minden tanuló a képességeinek megfelelő iskolába kerüljön. Lapunknak azt írták: "a felvételi pontszámok meghatározásánál a hatályos jogszabályokat kell betartania az iskoláknak. De szeretnénk jelezni, hogy a gimnáziumok jó része már korábban meghatározott minimum felvételi pontszámot."

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.