Mi a különbség az ideiglenes és a végleges felvételi jegyzék között?

Az ideiglenes felvételi jegyzéket legkésőbb március 21-ig kell nyilvánosságra hoznia az iskoláknak. A végleges felvételi döntésről május 5-ig kell értesítenie az iskoláknak a hozzájuk jelentkezett tanulókat.

A felvételiző diákok március 25-27. között módosíthatják a felvételi sorrendjüket. Ezt követően az iskolaigazgatóknak április 15-ig kell elküldenie az ideiglenes felvételi rangsoraikat az Oktatási Hivatalnak. Ezek alapján a hivatal összeállítja a végleges felvételi jegyzéket, amit április 28-ig küldenek ki az iskoláknak.

A középiskolai rangsor első helyezettje is megosztotta az ideiglenes felvételi jegyzékét.

Mutatjuk, mi a különbség a két lista között:

Ideiglenes felvételi jegyzék

  • Az iskolák maguk állítják össze a tanulók addigi eredményei és a felvételi vizsga alapján
  • Ez a rangsor még nem végleges, a sorrendben történhet változás
  • A közzététele után a diák még változtathat a jelentkezési sorrendjén

Végleges felvételi jegyzék

  • Az Oktatási Hivatal állítja össze, figyelembe véve a tanulók jelentkezési sorrendjét
  • Meghatározza, hogy a diák végül melyik középiskolába került be
  • A közzététele után a tanuló már nem módosíthat a jelentkezési sorrendjén
Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.