Elmagyarázzuk egyszerűen, hogyan működik az algoritmus, ami eldönti, ki hova jut be a középiskolai felvételin

Ha sorrendmódosításon gondolkoztok, akkor ezt jó, ha tudjátok.

Március 21-ig minden középiskolának nyilvánosságra kell hoznia az ideiglenes felvételi jegyzékét, amiben minden diák szerepel, aki az adott iskola adott tanulmányi területére jelentkezett.

Az ideiglenes felvételi lista közzététele után március 25-a és 27-e között van lehetőségetek a sorrendmódosításra. Amennyiben több felvételi kérelmeteket is elfogadták, akkor a rangsoroló szoftver az általatok meghatározott sorrend szerint az első olyan tanulmányi területre helyez el titeket, amelyen az iskola jelezte, hogy felvételt nyertetek, és egyben bele is fértek a felvehető létszámba.

Ezzel párhuzamosan azokról a tanulmányi területekről, amelyeket az általatok megadott sorrendben hátrébb szerepelnek, a program törli a jelentkezéseteket.

Így fordulhat elő az, hogy aki a sorban hatvanadik a listán, az is be tud jutni egy 30 fővel meghirdetett tanulmányi területre, mert annyian kiestek előle.

Fontos, ha több iskolához is elegendő pontotok van, csak arra a képzésre kerültök be, mely a sorrendetek szerint a legelső helyen szerepel. Ha ezen szeretnétek változtatni, akkor azt csak a márciusi sorrendmódosítási időszakban megtehetitek.

 

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.