Középiskolai felvételi 2025: két tanuló azonos pontszáma esetén hogyan történik a rangsorolás?

Ha ugyanannyi a pontot értek el, akkor a tanulóval kapcsolatos plusz információk fognak dönteni.

  • Rodler Lili

Megesik, hogy a középiskolai felvételi során az ideiglenes rangsorban vannak olyan tanulók, akik ugyan azt a pontszámot érték el. Ebben az esetben nem a pontok fognak dönteni, hanem vannak előre megadott szempontok, amik alapján eldöntik, hogy ki élvez előnyt.

Az Oktatási Hivatal szerint, az azonos összesítő eredményt elért tanulók esetében, a rangsoroláskor előnyben kell részesíteni

  • a hátrányos helyzetű tanulót,
  • azt, akinek a lakó- vagy tartózkodási helye közelebb esik a sulihoz,
  • vagy valamilyen egyéb különleges helyzet indokolja.

Ez utóbbit minden esetben az iskolának a pedagógiai programjában ki kell fejtenie, hogy mi számít annak.

A rangsorolásra vonatkozó szabályokat az intézményeknek, a felvételi tájékoztatókban fel kellett tüntessék.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.