Már megnézhetitek, milyen pontokat szereztek eddig a felvételizők, és ezzel hányadik helyen állnak a legjobb vidéki gimnáziumok ideiglenes felvételi jegyzékeiben.
Március 21-ig kell a középiskoláknak összeállítaniuk és nyilvánosságra hozniuk az ideiglenes felvételi jegyzékeiket. Számos iskola azonban már korábban közzétette ezeket, például azért, mert csak a központi írásbeli felvételi és a tanulmányi eredmények alapján számolják a diákok pontjait, vagy pedig azért, mert már a szóbeli meghallgatásokat is letudták annak utolsó, március 20-i határideje előtt.
Itt a lista, melyik középiskolák tették már közzé az ideiglenes felvételi jegyzéküket.
Több olyan vidéki középfokú intézmény is nyilvánosságra hozta már az ideiglenes felvételi jegyzékeit, amelyek a HVG 2025-ös középiskolai rangsorában előkelő helyen szerepelnek. Mutatjuk, hol érhetitek el ezeket:
Listánk folyamatosan frissül.
Mit lehet leolvasni a felvételi jegyzékből?
A jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az oktatási azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.
Ezek alapján a felvételiző diákoknak március 25-27. között lesz lehetőségük a jelentkezéseik módosítására. Ezzel ugyanakkor érdemes óvatosnak lenni. Mivel a felvételi jegyzékben minden olyan diák szerepel, aki az adott intézmény adott osztályába jelentkezett, előfordulhat, hogy bár az ideiglenes rangsorban ti hátrébb szerepeltek, mégis van esélyetek bejutni a vágyott osztályba, hiszen számos olyan tanuló van benne, aki nem ezt az iskolát jelölte meg az első helyen, így ő majd kiesik előletek.
Azoknak is érdekes, akik csak jövőre felvételiznek
Az ideiglenes felvételi jegyzék és később a végleges felvételi jegyzék azoknak a diákoknak is érdekes lehet, akik csak a következő tanévben felvételiznek. Ezekben ugyanis látható, hogy az idén felvételiző diákok hány pontot értek el egyes iskolákban, és hogy hány pont szükséges a bekerüléshez.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
