Itt az újabb járvány: hétszeresére nőtt a hepatitits A-fertőzöttek száma

Elsősorban Budapest, Pest és Fejér vármegyék a súlyosabban érintettek.

  • Rodler Lili

Hétfőn tette közzé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy hivatalosan is hepatitis A-járvány van Magyarországon.

Az NNGYK-honlapján közzétett adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén viszont csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Egyelőre a betegség leginkább Budapest, Pest és Fejér vármegyéket érinti, bár Fejér vármegye adatai elenyészőek az előbbi kettőéhez képest.

Az NNGYK a közleményében azt is hozzátette, hogy „bár a vírusos májgyulladás fejlett országokban ritkább, mégis fontos odafigyelni rá.” A fejlődő országokban ez gyerekbetegségnek számít, amin a többség felnőtt korára egyszer átesik.

Mi az a hepatitis A?

A hepatitis A egy kifejezetten fertőző betegség, amely májgyulladást tud okozni és legrosszabb esetben befolyásolja a máj működési funkcióit is. A vírus maga

  • széklettel,
  • szennyezett vízzel és jéggel,
  • illetve ételekkel terjed.

Ha valaki a családban megfertőződött a vírussal, akkor a többi családtagja is ki van téve a fertőzés lehetőségének, illetve ugyanez vonatkozik az iskolai közösségekre is, mivel cseppfertőzéssel terjed.

Ennek ellenére leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol nagyon rosszak a higiéniás szokások és nem megfelelő az ivóvízellátás. Mint például a szubtrópusi és trópusi országokban.

A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

A hepatitisnek egyébként rengeteg fajtája van. Az A-tól egészen a G-ig. Ezek közül az első három számít a leggyakoribbnak. A B-variánsra a gyerekek kötelező oltást is kapnak.

 

Az F- és a G-variánst nemrég fedezték fel
Shutterstock

Mik a tünetei?

A betegség a gyerekek esetében enyhe lefolyású, különösen az öt év alattiaknál. Van, hogy nem is észlelhető semmilyen tünet. Ugyanakkor a felnőttek esetében általában hirtelen jelentkezhetnek a hepatitis A jelei.

  • Hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság
  • Rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom
  • Sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)

Ha jelentkeznek a tünetek, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. A betegség általában magától elmúlik néhány hét alatt, de a teljes felépülés akár 1-2 hónapig is eltarthat. A megfertőződés és az első tünetek megjelenése között átlagosan 28-30 nap is eltelhet.

A betegség alatt kerülni kell a májat megterhelő anyagokat.

Van rá védőoltás?

Van, ám ez nem tartozik a kötelező oltások közé. Maga az oltás vényköteles és a gyógyszertárakban váltható ki, illetve az iskolákban a védőnők adják be, amennyiben indokoltnak érzik és a szülő beleegyezik abba, hogy a gyereke megkaphassa.

Jó hír, hogy az oltás akkor is használ, ha a megfertőződést követő 10 napon belül adják be. De a teljes megelőzésre a megfelelő higiéniai szokásokra is ügyelni kell. Az

  • alapos kézmosással, különösen a mosdó használata után és evés előtt,
  • az egymás után nem ivással

lehet a leginkább védekezni a megfertőződés ellen.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.