Itt az újabb járvány: hétszeresére nőtt a hepatitits A-fertőzöttek száma

Elsősorban Budapest, Pest és Fejér vármegyék a súlyosabban érintettek.

  • Rodler Lili

Hétfőn tette közzé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy hivatalosan is hepatitis A-járvány van Magyarországon.

Az NNGYK-honlapján közzétett adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén viszont csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Egyelőre a betegség leginkább Budapest, Pest és Fejér vármegyéket érinti, bár Fejér vármegye adatai elenyészőek az előbbi kettőéhez képest.

Az NNGYK a közleményében azt is hozzátette, hogy „bár a vírusos májgyulladás fejlett országokban ritkább, mégis fontos odafigyelni rá.” A fejlődő országokban ez gyerekbetegségnek számít, amin a többség felnőtt korára egyszer átesik.

Mi az a hepatitis A?

A hepatitis A egy kifejezetten fertőző betegség, amely májgyulladást tud okozni és legrosszabb esetben befolyásolja a máj működési funkcióit is. A vírus maga

  • széklettel,
  • szennyezett vízzel és jéggel,
  • illetve ételekkel terjed.

Ha valaki a családban megfertőződött a vírussal, akkor a többi családtagja is ki van téve a fertőzés lehetőségének, illetve ugyanez vonatkozik az iskolai közösségekre is, mivel cseppfertőzéssel terjed.

Ennek ellenére leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol nagyon rosszak a higiéniás szokások és nem megfelelő az ivóvízellátás. Mint például a szubtrópusi és trópusi országokban.

A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

A hepatitisnek egyébként rengeteg fajtája van. Az A-tól egészen a G-ig. Ezek közül az első három számít a leggyakoribbnak. A B-variánsra a gyerekek kötelező oltást is kapnak.

 

Az F- és a G-variánst nemrég fedezték fel
Shutterstock

Mik a tünetei?

A betegség a gyerekek esetében enyhe lefolyású, különösen az öt év alattiaknál. Van, hogy nem is észlelhető semmilyen tünet. Ugyanakkor a felnőttek esetében általában hirtelen jelentkezhetnek a hepatitis A jelei.

  • Hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság
  • Rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom
  • Sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)

Ha jelentkeznek a tünetek, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. A betegség általában magától elmúlik néhány hét alatt, de a teljes felépülés akár 1-2 hónapig is eltarthat. A megfertőződés és az első tünetek megjelenése között átlagosan 28-30 nap is eltelhet.

A betegség alatt kerülni kell a májat megterhelő anyagokat.

Van rá védőoltás?

Van, ám ez nem tartozik a kötelező oltások közé. Maga az oltás vényköteles és a gyógyszertárakban váltható ki, illetve az iskolákban a védőnők adják be, amennyiben indokoltnak érzik és a szülő beleegyezik abba, hogy a gyereke megkaphassa.

Jó hír, hogy az oltás akkor is használ, ha a megfertőződést követő 10 napon belül adják be. De a teljes megelőzésre a megfelelő higiéniai szokásokra is ügyelni kell. Az

  • alapos kézmosással, különösen a mosdó használata után és evés előtt,
  • az egymás után nem ivással

lehet a leginkább védekezni a megfertőződés ellen.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.