Itt az újabb járvány: hétszeresére nőtt a hepatitits A-fertőzöttek száma

Elsősorban Budapest, Pest és Fejér vármegyék a súlyosabban érintettek.

  • Rodler Lili

Hétfőn tette közzé a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), hogy hivatalosan is hepatitis A-járvány van Magyarországon.

Az NNGYK-honlapján közzétett adatok szerint 2023-ban egész évben 186 fertőzött volt, 2024-ben 289, idén viszont csak március 17-ig 308 beteget regisztráltak. Egyelőre a betegség leginkább Budapest, Pest és Fejér vármegyéket érinti, bár Fejér vármegye adatai elenyészőek az előbbi kettőéhez képest.

Az NNGYK a közleményében azt is hozzátette, hogy „bár a vírusos májgyulladás fejlett országokban ritkább, mégis fontos odafigyelni rá.” A fejlődő országokban ez gyerekbetegségnek számít, amin a többség felnőtt korára egyszer átesik.

Mi az a hepatitis A?

A hepatitis A egy kifejezetten fertőző betegség, amely májgyulladást tud okozni és legrosszabb esetben befolyásolja a máj működési funkcióit is. A vírus maga

  • széklettel,
  • szennyezett vízzel és jéggel,
  • illetve ételekkel terjed.

Ha valaki a családban megfertőződött a vírussal, akkor a többi családtagja is ki van téve a fertőzés lehetőségének, illetve ugyanez vonatkozik az iskolai közösségekre is, mivel cseppfertőzéssel terjed.

Ennek ellenére leggyakrabban olyan helyeken fordul elő, ahol nagyon rosszak a higiéniás szokások és nem megfelelő az ivóvízellátás. Mint például a szubtrópusi és trópusi országokban.

A Semmelweis szakértője szerint egészségügyi kockázatot jelenthetnek az otthoni víztisztítók

A hepatitisnek egyébként rengeteg fajtája van. Az A-tól egészen a G-ig. Ezek közül az első három számít a leggyakoribbnak. A B-variánsra a gyerekek kötelező oltást is kapnak.

 

Az F- és a G-variánst nemrég fedezték fel
Shutterstock

Mik a tünetei?

A betegség a gyerekek esetében enyhe lefolyású, különösen az öt év alattiaknál. Van, hogy nem is észlelhető semmilyen tünet. Ugyanakkor a felnőttek esetében általában hirtelen jelentkezhetnek a hepatitis A jelei.

  • Hasi fájdalom, puffadás, hányinger, étvágytalanság
  • Rossz közérzet, láz, izom- és ízületi fájdalom
  • Sárgaság (a bőr és a szemfehérje besárgulása)

Ha jelentkeznek a tünetek, akkor mindenképp orvoshoz kell fordulni. A betegség általában magától elmúlik néhány hét alatt, de a teljes felépülés akár 1-2 hónapig is eltarthat. A megfertőződés és az első tünetek megjelenése között átlagosan 28-30 nap is eltelhet.

A betegség alatt kerülni kell a májat megterhelő anyagokat.

Van rá védőoltás?

Van, ám ez nem tartozik a kötelező oltások közé. Maga az oltás vényköteles és a gyógyszertárakban váltható ki, illetve az iskolákban a védőnők adják be, amennyiben indokoltnak érzik és a szülő beleegyezik abba, hogy a gyereke megkaphassa.

Jó hír, hogy az oltás akkor is használ, ha a megfertőződést követő 10 napon belül adják be. De a teljes megelőzésre a megfelelő higiéniai szokásokra is ügyelni kell. Az

  • alapos kézmosással, különösen a mosdó használata után és evés előtt,
  • az egymás után nem ivással

lehet a leginkább védekezni a megfertőződés ellen.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.