Karinthys szülő tett feljelentést a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója ellen

A szülők szerint a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak perében hamisan tanúskodott a tankerületi igazgató.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott tanárok pere után most az érintett diákok szülei is összefogtak, akik állítják, a tankerületi igazgató hamisan állítja, hogy egy óra sem maradt el a pedagógusok távozása után – írja a Válasz Online.

2022-ben több iskolában, köztük a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, a "munka jogellenes megtagadása" miatt számos tanárt bocsátottak el. A Karinthyból összesen 6 pedagógust menesztettek, akiknek elbocsátását azzal indokolták, hogy a korábbi polgári engedetlenségi akciók, sztrájknapok, és az egyhetes munkabeszüntetés miatt az érintett pedagógusok akadályozták a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását".

A tanárok azután folyamodtak a polgári engedetlenséghez, hogy a kormány az akkor újonnan bevezetett sztrájktörvénnyel próbálta megcsonkítani a sztrájkjogukat. Ezután a tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pert indítottak a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.

A bíróság 2024-ben végül elutasította a tanárok keresetét. Miután a fellebbezést követően másodfokon is lezárult a tanárok pere, most a karinthys diákok szülei léptek elő. Káldos János szociológus, az egyik diák édesapja büntető feljelentést tett a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ellen.

Káldos azt állítja, hogy „az első hetekben önszorgalomból regisztrálták a helyettesítések és az elmaradt órák számát, és mivel látták, hogy azokat a KRÉTA rendszer is a valósághoz hűen rögzítette, egy idő után felhagytak a számlálással.”

A lapnak az apuka azt nyilatkozta, hogy 2023. december 1-től egészen a téli szünetig 221 helyettesítést kellett tartani az elbocsátott tanárok hiánya miatt. Bár ennek egy részét meg tudta oldani az iskola, 116 óra teljesen elmaradt.

Ennek azért van jelentősége, mert a tanárok perében a minisztérium és a tankerület szerint a pedagógusok tiltakozása sértette a diákok tanuláshoz való jogát, a tanárok viszont azzal érveltek,hogy a "diákok joga sokkal jobban sérült a kirúgások után elmaradt órák sokasága miatt, mint az engedetlenkedés alatt."

Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy nem maradtak el órák a kirúgások után. A szülőknek ezzel szemben más a véleménye.

„Amikor jeleztük, hogy ez a mi összesítésünk szerint nem igaz, a tankerületi igazgatónak az volt a válasza, nem tudja, hogy mi ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük össze, ő megnézte a KRÉTÁ-t és abban azt látta, hogy nem volt egyetlen elmaradt óra sem”

- mondta a lapnak Káldos János.

A szülők az állítják, hogy a KRÉTÁ-ban az elmaradt órák egy része rögzítve van, ezeket ugyanis ők is látják a rendszerben.

Az új feljelentésnek azért van nagy súlya, ugyanis, ha a bíróság kimondja, hogy Rábel Krisztina hamisan tanúskodott a perben, meg kell fosszák őt tisztségétől, mivel büntetett előélettel senki nem láthat el közhivatalt.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.