Karinthys szülő tett feljelentést a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója ellen

A szülők szerint a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak perében hamisan tanúskodott a tankerületi igazgató.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott tanárok pere után most az érintett diákok szülei is összefogtak, akik állítják, a tankerületi igazgató hamisan állítja, hogy egy óra sem maradt el a pedagógusok távozása után – írja a Válasz Online.

2022-ben több iskolában, köztük a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, a "munka jogellenes megtagadása" miatt számos tanárt bocsátottak el. A Karinthyból összesen 6 pedagógust menesztettek, akiknek elbocsátását azzal indokolták, hogy a korábbi polgári engedetlenségi akciók, sztrájknapok, és az egyhetes munkabeszüntetés miatt az érintett pedagógusok akadályozták a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását".

A tanárok azután folyamodtak a polgári engedetlenséghez, hogy a kormány az akkor újonnan bevezetett sztrájktörvénnyel próbálta megcsonkítani a sztrájkjogukat. Ezután a tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pert indítottak a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.

A bíróság 2024-ben végül elutasította a tanárok keresetét. Miután a fellebbezést követően másodfokon is lezárult a tanárok pere, most a karinthys diákok szülei léptek elő. Káldos János szociológus, az egyik diák édesapja büntető feljelentést tett a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ellen.

Káldos azt állítja, hogy „az első hetekben önszorgalomból regisztrálták a helyettesítések és az elmaradt órák számát, és mivel látták, hogy azokat a KRÉTA rendszer is a valósághoz hűen rögzítette, egy idő után felhagytak a számlálással.”

A lapnak az apuka azt nyilatkozta, hogy 2023. december 1-től egészen a téli szünetig 221 helyettesítést kellett tartani az elbocsátott tanárok hiánya miatt. Bár ennek egy részét meg tudta oldani az iskola, 116 óra teljesen elmaradt.

Ennek azért van jelentősége, mert a tanárok perében a minisztérium és a tankerület szerint a pedagógusok tiltakozása sértette a diákok tanuláshoz való jogát, a tanárok viszont azzal érveltek,hogy a "diákok joga sokkal jobban sérült a kirúgások után elmaradt órák sokasága miatt, mint az engedetlenkedés alatt."

Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy nem maradtak el órák a kirúgások után. A szülőknek ezzel szemben más a véleménye.

„Amikor jeleztük, hogy ez a mi összesítésünk szerint nem igaz, a tankerületi igazgatónak az volt a válasza, nem tudja, hogy mi ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük össze, ő megnézte a KRÉTÁ-t és abban azt látta, hogy nem volt egyetlen elmaradt óra sem”

- mondta a lapnak Káldos János.

A szülők az állítják, hogy a KRÉTÁ-ban az elmaradt órák egy része rögzítve van, ezeket ugyanis ők is látják a rendszerben.

Az új feljelentésnek azért van nagy súlya, ugyanis, ha a bíróság kimondja, hogy Rábel Krisztina hamisan tanúskodott a perben, meg kell fosszák őt tisztségétől, mivel büntetett előélettel senki nem láthat el közhivatalt.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.