Karinthys szülő tett feljelentést a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója ellen

A szülők szerint a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak perében hamisan tanúskodott a tankerületi igazgató.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott tanárok pere után most az érintett diákok szülei is összefogtak, akik állítják, a tankerületi igazgató hamisan állítja, hogy egy óra sem maradt el a pedagógusok távozása után – írja a Válasz Online.

2022-ben több iskolában, köztük a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, a "munka jogellenes megtagadása" miatt számos tanárt bocsátottak el. A Karinthyból összesen 6 pedagógust menesztettek, akiknek elbocsátását azzal indokolták, hogy a korábbi polgári engedetlenségi akciók, sztrájknapok, és az egyhetes munkabeszüntetés miatt az érintett pedagógusok akadályozták a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását".

A tanárok azután folyamodtak a polgári engedetlenséghez, hogy a kormány az akkor újonnan bevezetett sztrájktörvénnyel próbálta megcsonkítani a sztrájkjogukat. Ezután a tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pert indítottak a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.

A bíróság 2024-ben végül elutasította a tanárok keresetét. Miután a fellebbezést követően másodfokon is lezárult a tanárok pere, most a karinthys diákok szülei léptek elő. Káldos János szociológus, az egyik diák édesapja büntető feljelentést tett a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ellen.

Káldos azt állítja, hogy „az első hetekben önszorgalomból regisztrálták a helyettesítések és az elmaradt órák számát, és mivel látták, hogy azokat a KRÉTA rendszer is a valósághoz hűen rögzítette, egy idő után felhagytak a számlálással.”

A lapnak az apuka azt nyilatkozta, hogy 2023. december 1-től egészen a téli szünetig 221 helyettesítést kellett tartani az elbocsátott tanárok hiánya miatt. Bár ennek egy részét meg tudta oldani az iskola, 116 óra teljesen elmaradt.

Ennek azért van jelentősége, mert a tanárok perében a minisztérium és a tankerület szerint a pedagógusok tiltakozása sértette a diákok tanuláshoz való jogát, a tanárok viszont azzal érveltek,hogy a "diákok joga sokkal jobban sérült a kirúgások után elmaradt órák sokasága miatt, mint az engedetlenkedés alatt."

Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy nem maradtak el órák a kirúgások után. A szülőknek ezzel szemben más a véleménye.

„Amikor jeleztük, hogy ez a mi összesítésünk szerint nem igaz, a tankerületi igazgatónak az volt a válasza, nem tudja, hogy mi ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük össze, ő megnézte a KRÉTÁ-t és abban azt látta, hogy nem volt egyetlen elmaradt óra sem”

- mondta a lapnak Káldos János.

A szülők az állítják, hogy a KRÉTÁ-ban az elmaradt órák egy része rögzítve van, ezeket ugyanis ők is látják a rendszerben.

Az új feljelentésnek azért van nagy súlya, ugyanis, ha a bíróság kimondja, hogy Rábel Krisztina hamisan tanúskodott a perben, meg kell fosszák őt tisztségétől, mivel büntetett előélettel senki nem láthat el közhivatalt.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.