Karinthys szülő tett feljelentést a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója ellen

A szülők szerint a Karinthy Frigyes Gimnázium kirúgott tanárainak perében hamisan tanúskodott a tankerületi igazgató.

A Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott tanárok pere után most az érintett diákok szülei is összefogtak, akik állítják, a tankerületi igazgató hamisan állítja, hogy egy óra sem maradt el a pedagógusok távozása után – írja a Válasz Online.

2022-ben több iskolában, köztük a Karinthy Frigyes Gimnáziumban is, a "munka jogellenes megtagadása" miatt számos tanárt bocsátottak el. A Karinthyból összesen 6 pedagógust menesztettek, akiknek elbocsátását azzal indokolták, hogy a korábbi polgári engedetlenségi akciók, sztrájknapok, és az egyhetes munkabeszüntetés miatt az érintett pedagógusok akadályozták a diákok "tankötelezettségének teljesítését és a művelődés alaptörvényben rögzített jogának gyakorlását".

A tanárok azután folyamodtak a polgári engedetlenséghez, hogy a kormány az akkor újonnan bevezetett sztrájktörvénnyel próbálta megcsonkítani a sztrájkjogukat. Ezután a tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt pert indítottak a Külső-Pesti Tankerületi Központ ellen.

A bíróság 2024-ben végül elutasította a tanárok keresetét. Miután a fellebbezést követően másodfokon is lezárult a tanárok pere, most a karinthys diákok szülei léptek elő. Káldos János szociológus, az egyik diák édesapja büntető feljelentést tett a Külső-Pesti Tankerületi Központ igazgatója, Rábel Krisztina ellen.

Káldos azt állítja, hogy „az első hetekben önszorgalomból regisztrálták a helyettesítések és az elmaradt órák számát, és mivel látták, hogy azokat a KRÉTA rendszer is a valósághoz hűen rögzítette, egy idő után felhagytak a számlálással.”

A lapnak az apuka azt nyilatkozta, hogy 2023. december 1-től egészen a téli szünetig 221 helyettesítést kellett tartani az elbocsátott tanárok hiánya miatt. Bár ennek egy részét meg tudta oldani az iskola, 116 óra teljesen elmaradt.

Ennek azért van jelentősége, mert a tanárok perében a minisztérium és a tankerület szerint a pedagógusok tiltakozása sértette a diákok tanuláshoz való jogát, a tanárok viszont azzal érveltek,hogy a "diákok joga sokkal jobban sérült a kirúgások után elmaradt órák sokasága miatt, mint az engedetlenkedés alatt."

Rábel Krisztina a bíróságon azt állította, hogy nem maradtak el órák a kirúgások után. A szülőknek ezzel szemben más a véleménye.

„Amikor jeleztük, hogy ez a mi összesítésünk szerint nem igaz, a tankerületi igazgatónak az volt a válasza, nem tudja, hogy mi ezeket az adatokat honnan gyűjtöttük össze, ő megnézte a KRÉTÁ-t és abban azt látta, hogy nem volt egyetlen elmaradt óra sem”

- mondta a lapnak Káldos János.

A szülők az állítják, hogy a KRÉTÁ-ban az elmaradt órák egy része rögzítve van, ezeket ugyanis ők is látják a rendszerben.

Az új feljelentésnek azért van nagy súlya, ugyanis, ha a bíróság kimondja, hogy Rábel Krisztina hamisan tanúskodott a perben, meg kell fosszák őt tisztségétől, mivel büntetett előélettel senki nem láthat el közhivatalt.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.