A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.
A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent „A kreatív gondolkodás a 21. századi iskolában” című tanulmány szerint azokban az országokban sikeresebbek a tanulók, ahol a kreativitás áll az oktatás középpontjában, és ahol felkészítik a pedagógusokat a kreatív gondolkodás fejlesztésére - szúrta ki a Telex.
Lannert Judit oktatáskutató tanulmánya a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutolsó, 2022-es PISA-felmérésén alapszik, ahol először mérték a hagyományos kompetenciák mellett a kreatív gondolkodást.
Ebből kiderül, hogy a legkreatívabb tanulók Szingapúrban, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában vannak.
A tanulmány kiemeli, hogy a jól teljesítő országokban a kreativitás a tananyag szerves része, és a pedagógusok számára gyakorlati oktatási segédleteket biztosítanak. Például Finnországban a nemzeti tanterv megköveteli, hogy az iskolák évente legalább egy olyan modult tanítsanak, amely kapcsolatot teremt a tudományágak között, míg Szingapúrban a középfokú oktatásban részt vevő diákok választhatnak olyan modulokat, amelyekkel autentikus környezetben projekteket dolgozhatnak ki.
A magyar diákok a kreativitást mérő feladatokban valamivel a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Számukra a legnehezebb mások ötleteinek megítélése és továbbfejlesztése volt. Lannert Judit úgy fogalmazott a tanulmányban, hogy "a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, és mások szempontjainak mérlegelése is problémát okoz nekik."
Ráadásul Magyarországon a diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, és inkább velük született adottságnak tekintik azt. Bár az iskolaigazgatók 90%-a hisz a kreativitás fejlesztésében, a diákok pesszimizmusa és az iskolák rugalmatlansága akadályozza a kreatív gondolkodást.
A tanulmány szerint a magyar iskolarendszer rugalmatlan, ami megnehezíti a kreatív programok alkalmazását. Például a tanórák hossza és az osztálytermek elrendezése nem kedvez a kreatív foglalkozásoknak. A pedagógusok szerint a túlzsúfolt tananyag, a kreativitás fejlesztéséhez szükséges szakértelem hiánya és az értékelési rendszerek fókuszának hiánya is akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését.
Az Eduline-on korábban arról is beszámoltunk, hogy a 2022-es PISA-felmérésen az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.
Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
