PISA-mérés: még egy terület, ahol a magyar diákok nem érik el a nemzetközi átlagot

A magyar diákok úgy fogalmaztak, hogy ezt a képességet nem is igazán lehet fejleszteni.

A Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában megjelent „A kreatív gondolkodás a 21. századi iskolában” című tanulmány szerint azokban az országokban sikeresebbek a tanulók, ahol a kreativitás áll az oktatás középpontjában, és ahol felkészítik a pedagógusokat a kreatív gondolkodás fejlesztésére - szúrta ki a Telex.

Lannert Judit oktatáskutató tanulmánya a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutolsó, 2022-es PISA-felmérésén alapszik, ahol először mérték a hagyományos kompetenciák mellett a kreatív gondolkodást.

Ebből kiderül, hogy a legkreatívabb tanulók Szingapúrban, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában vannak.

A tanulmány kiemeli, hogy a jól teljesítő országokban a kreativitás a tananyag szerves része, és a pedagógusok számára gyakorlati oktatási segédleteket biztosítanak. Például Finnországban a nemzeti tanterv megköveteli, hogy az iskolák évente legalább egy olyan modult tanítsanak, amely kapcsolatot teremt a tudományágak között, míg Szingapúrban a középfokú oktatásban részt vevő diákok választhatnak olyan modulokat, amelyekkel autentikus környezetben projekteket dolgozhatnak ki.

A magyar diákok a kreativitást mérő feladatokban valamivel a nemzetközi átlag alatt teljesítettek. Számukra a legnehezebb mások ötleteinek megítélése és továbbfejlesztése volt. Lannert Judit úgy fogalmazott a tanulmányban, hogy "a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, és mások szempontjainak mérlegelése is problémát okoz nekik."

Ráadásul Magyarországon a diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, és inkább velük született adottságnak tekintik azt. Bár az iskolaigazgatók 90%-a hisz a kreativitás fejlesztésében, a diákok pesszimizmusa és az iskolák rugalmatlansága akadályozza a kreatív gondolkodást.

A tanulmány szerint a magyar iskolarendszer rugalmatlan, ami megnehezíti a kreatív programok alkalmazását. Például a tanórák hossza és az osztálytermek elrendezése nem kedvez a kreatív foglalkozásoknak. A pedagógusok szerint a túlzsúfolt tananyag, a kreativitás fejlesztéséhez szükséges szakértelem hiánya és az értékelési rendszerek fókuszának hiánya is akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését.

Az Eduline-on korábban arról is beszámoltunk, hogy a 2022-es PISA-felmérésen az országok közül Magyarországon befolyásolja leginkább a diákok kreatív gondolkodását a társadalmi és gazdasági hátterük. Nálunk a legmagasabb, 18 pont  a jobb társadalmi-gazdasági helyzetű iskolák illetve a hátrányos helyzetű iskolák tanulói közötti pontszámkülönbség.

Érdemes megemlíteni, hogy szintén Magyarországon a legnagyobb a gimnáziumokba járó diákok és a szakképzésben tanulók kreatív gondolkodási képességei között a különbség, ez összesen 14 pont.

 

 

 

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.