Középiskolai felvételi 2025: mi az az ideiglenes lista és mit lehet leolvasni belőle?

A végső határidő március 21, azonban azok a középiskolák már elkezdték nyilvánosságra hozni az ideiglenes felvételi jegyzékeiket, ahol már véget értek a szóbeli meghallgatások, vagy csak a központi felvételi és/vagy tanulmányi eredmények alapján veszik fel a diákokat.

  • Székács Linda
A jegyzékben minden olyan diák szerepel a nevével vagy az OM azonosítójával, aki az adott intézménybe jelentkezett. Az intézmények az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltüntetik a felvehető tanulók létszámát. Aki teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a listában elfoglalt helye szerinti sorszámot kapja, aki viszont nem teljesítette követelményeket, annak a neve mellett egy „E” betű szerepel, ami elutasítást jelent. Ezeknek a felvételizőknek nincs esélye a bekerülésre.

Ezek alapján a felvételiző diákoknak március 25-27. között lesz lehetőségük a jelentkezéseik módosítására. Ezzel ugyanakkor érdemes óvatosnak lenni. Mivel a felvételi jegyzékben minden olyan diák szerepel, aki az adott intézmény adott osztályába jelentkezett, előfordulhat, hogy bár az ideiglenes rangsorban ti hátrébb szerepeltek, mégis van esélyetek bejutni a vágyott osztályba, hiszen számos olyan tanuló van benne, aki nem ezt az iskolát jelölte meg az első helyen, így ő majd kiesik előletek.

Sorra teszik közzé a középiskolák az ideiglenes felvételi jegyzékeiket.

Mikor érdemes sorrendet módosítani?

"A jelentkező számára a módosítás lehetősége akkor lehet fontos, ha a felvételik során az egyes iskolákban szerzett tapasztalatai alapján esetleg megváltozott a saját felvételi elképzelése. Inkább más helyre szeretne elsősorban bejutni (és ha több helyre is felvennék, a saját választása, a tanulmányi területek között általa felállított sorrend lesz a döntő), illetve még inkább azért, mert lehetősége van olyan új tanulmányi területeket is megjelölni, amelyekbe a bejutás esélye nagyobb" - írja ezzel kapcsolatban az Oktatási Hivatal.

Ilyenkor új intézményt már nem lehet felvenni a listába, csak a meglévő iskolák és tanulmányi területek sorrendjét lehet módosítani.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.