Elítélték az ózdi diákot, aki késsel készült „megszurkálni” a tanárát

Enyhítő körülménynek bizonyult a vádlott részbeni beismerő vallomása, illetve a megbánó magatartása és a személyi körülményei.

  • Eduline/MTI

Közel két évvel ezelőtt egy ózdi iskola udvarán egy pedagógus szétválasztott két vitatkozó, lökdösődő iskolás fiút. Ahogy arról korábban írtunk is a vádirat szerint az egyik kiskorú fiú ezután megfenyegette a tanárnőt, hogy meg fogja ölni, a tanárnő szólt az iskolaőrnek, aki értesítette a rendőrséget ők pedig bilincsben előállították a rendőrkapitányságon.

Mikor a fiatalkorú vádlott, aki az előállított iskolás barátja volt, megtudta, hogy mi történt, felháborodott az eseten, és elhatározta, hogy kést visz az iskolába, és megöli a tanárnőt. Pár nap múlva a fiú egy 20 centis késsel ment iskolába, megmutatta az osztálytársainak is a fegyvert és közölte: „meg fogja szurkálni a tanárnőjüket”.

Néhány diák jelezte a tanárnőnek, hogy a vádlott mire készül, ő elvette a fegyvert, amit átadott a főigazgatónak. Ezek után bement megtartani az óráját, majd a fiatal fiú közben követelte, hogy adja vissza a kést, mert azzal akar bosszút állni az elállított barátjáért.

A tanárnő újfent értesítette a hatóságokat, a főigazgató pedig a fiú szüleit, akik hazavitték a fiatalkorút.

Most a Miskolci Törvényszék emberölés előkészületének bűntette miatt két év, végrehajtásában három év hat hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a diákot – derült ki a törvényszék sajtóközleményéből. A bíróság a vádlottat azzal ítélte próbaidőre, hogy annak tartalma alatt pártfogó felügyelet alatt áll majd.

A büntetés kiszabásakor enyhítő körülmény volt a vádlott részbeni beismerő vallomása, megbánó magatartása és személyi körülményei.

Súlyosító körülményként értékelték az elkövetési eszköz veszélyes voltát, valamint azt, hogy a cselekmény erkölcsileg különösen elítélendő. Az ítélet még nem jogerős.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.