Mivel a középfokú iskola nem tudja, hogy a jelentkező hányadik helyre sorolta az adott intézményt és a tanulmányi területet, így ez nem befolyásolja a felvételi döntést.
A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2025. március 21-ig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét – írja az Oktatási Hivatal.
Mi alapján készül a rangsorolás?
A középfokú iskola az alábbiak alapján rangsorolja a felvételi jelentkezőket:
A rangsorolást továbbá befolyásolhatja
A rangsorolásnál kétféle döntés születhet: a tanuló kap egy sorszámot, vagy elutasítják. A sorszám azt jelzi, hogy az iskola fel szeretné venni a diákot, és egyben megmutatja a helyét a felvételi listán. Ha elutasítják, az azt jelenti, hogy a tanuló nem felelt meg az iskola követelményeinek, és akkor sem veszik fel, ha maradnak üres helyek. A végső döntést az iskola igazgatója hozza meg.
A felvételi jegyzék sorrendje kikerülés után azonban még változhat, mert azt módosíthatják azok a jelentkezők, akik az igazgató engedélyével később jelölik meg az adott tanulmányi területet, valamint az esetleges pontatlanságok, amelyeket később korrigálnak.
A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkezők név helyett oktatási azonosítóval szerepelnek, hacsak nem adtak meg jeligét. A jelentkezési lapon ugyanis a tanuló kérhette, hogy az azonosítója helyett egy általa választott jelige jelenjen meg az eredményeknél. Ebben az esetben a felvételi jegyzékben is ezzel fogják feltüntetni.
A sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól május 5-én fogják megkapni a diákok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
