Középiskolai felvételi 2025: mit kell tudni a felvételi jegyzékről?

Mivel a középfokú iskola nem tudja, hogy a jelentkező hányadik helyre sorolta az adott intézményt és a tanulmányi területet, így ez nem befolyásolja a felvételi döntést.

A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb 2025. március 21-ig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét – írja az Oktatási Hivatal.

Mi alapján készül a rangsorolás?

A középfokú iskola az alábbiak alapján rangsorolja a felvételi jelentkezőket:

  • általános iskolában szerzett érdemjegyek
  • emellett a gimnázium, szakgimnázium és szakképző intézmény esetén a központilag kiadott egységes írásbeli felvételi vizsgák eredményei
  • (ha az iskola előírta) a szóbeli vizsga eredményei

A rangsorolást továbbá befolyásolhatja

  • az alkalmassági vizsga (a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen),
  • a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek való megfelelés (sportiskolába történő jelentkezés esetén), vagy
  • a vallási, világnézeti elkötelezettség vizsgálata is.

A rangsorolásnál kétféle döntés születhet: a tanuló kap egy sorszámot, vagy elutasítják. A sorszám azt jelzi, hogy az iskola fel szeretné venni a diákot, és egyben megmutatja a helyét a felvételi listán. Ha elutasítják, az azt jelenti, hogy a tanuló nem felelt meg az iskola követelményeinek, és akkor sem veszik fel, ha maradnak üres helyek. A végső döntést az iskola igazgatója hozza meg.

A felvételi jegyzék sorrendje kikerülés után azonban még változhat, mert azt módosíthatják azok a jelentkezők, akik az igazgató engedélyével később jelölik meg az adott tanulmányi területet, valamint az esetleges pontatlanságok, amelyeket később korrigálnak.

A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkezők név helyett oktatási azonosítóval szerepelnek, hacsak nem adtak meg jeligét. A jelentkezési lapon ugyanis a tanuló kérhette, hogy az azonosítója helyett egy általa választott jelige jelenjen meg az eredményeknél. Ebben az esetben a felvételi jegyzékben is ezzel fogják feltüntetni.

A sikeres felvételről vagy az elutasításról szóló határozatokat a kiválasztott középiskoláktól május 5-én fogják megkapni a diákok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.