Megvan, hány nagycsoportos esetében kérték a szülők az Oktatási Hivataltól plusz egy év ovit

Mivel még folyamatban vannak az eljárások, egyelőre nem tudni, hogy a beérkezett kérelmek hány százalékát fogadják el.

Idén 24 124 augusztus 31-ig a hatéves, azaz a tanköteles kort elérő nagycsoportos esetében kérték a szülők az iskolakezdés halasztását az Oktatási Hivatalnál - írja a Népszava. Ez kicsivel több, a tavalyi 23,3 ezernél.

A korábbi évek statisztikái alapján 10 gyerekből 9 még maradhat egy évet az óvodában, várhatóan az arányok idén is hasonlóan alakulnak.

Miklós György, a Szülői Hang képviselője a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szülők az elmúlt években megtanulták a kérvényezési folyamatot, egyre többen élnek a lehetőséggel, ennek ellenére még mindig sokan lemaradnak a plusz egy év ovi kérelmezéséről.

Miklós kitért arra is, hogy a 2020-as szigorításokat követően az első osztályosok körében lett a legmagasabb, tartósan 4 százalék feletti, az évismétlők aránya.

A Szülői Hang 2024/2025-ös tanévre vonatkozó adatai szerint a beadott kérelmek mintegy 51 százalékánál alapból megadták a plusz egy év ovit, azonban az esetek 49 százalékában szakszolgálathoz küldték a gyereket. Valamelyest talán megnyugvásra adhat okot, hogy a szervezethez nem érkezett egyből elutasításról jelzés.

Azt is fontos kiemelni, hogy a szakszolgálathoz küldött nagycsoportosok 93 százaléka a vizsgálat után maradhatott még egy évet az oviban.

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.