Az Alkotmánybírósághoz fordult egy diák az iskolai telefonhasználatot korlátozó rendelet miatt

A tanuló szerint a korlátozás sérti a tanulók személyi biztonsághoz való jogát.

  • Székács Linda

Alkotmányjogi panaszban támadta meg a szeptemberben érvénybe lépett iskolai telefonhasználat korlátozásáról szóló kormányrendeletet egy diák - tudta meg az Index.

Ahogy arról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, 2024. szeptember 1-től a hang- és képrögzítésre alkalmas eszközök az oktatási intézményekben "használatában korlátozott" tárgyaknak minősülnek.

A mobiltelefonokat, telefonokat, okosórákat és tableteket ettől kezdve a rendelet szerint nem lehet használni

  • az általános iskola minden évfolyamán, a gimnáziumok 5-12. és a szakgimnáziumok 9-13. évfolyamán egész nap,
  • a kollégiumokban a foglalkozások ideje alatt,
  • az alapfokú művészeti iskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt,
  • és a szakiskola minden évfolyamán a foglalkozások, tanórák és az intézményben töltött idő alatt.

Azokat a tanítás elején le kell adniuk a diákoknak, és csak az utolsó órájuk után, vagy a foglalkozások végén kapják vissza őket. Addig az eszközöket az iskola arra kijelölt helyén (pl: tanári szobában, igazgatói irodában) tárolják.

A rendelet ugyanakkor az okoseszközök mellett más tárgyakra is vonatkozik. Tiltólistára kerültek a diákok számára

  • a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló 175/2003. (X. 28.) Korm.-rendelet szerinti közbiztonságra különösen veszélyes eszközök (például elektromos sokkoló, gázspray, bokszer stb.);
  • olyan tárgyak, amely birtoklása a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben szerepelnek,
  • illetve a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére nem értékesíthető termékek

Az Index most azt írja; a rendeletet egy hónappal az életbe lépése után alkotmányjogi panaszban támadta meg egy diák, aki szerint az okostelefonok használatának szigorú korlátozása sérti a diákok személyi biztonsághoz való jogát, mivel kulcsfontosságú eszközök lehetnek vészhelyzet esetén, és ha gyors segítségkérésre vagy információátadásra lenne szükség. Sérelmezi emellett azt is, hogy a tiltás kifejezetten a diákokat célozza meg, a tanárokat nem.

"Ez a különbségtétel olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a tanárok olyan tárgyakat birtokolhatnak, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek a diákok biztonságára, csökkentve ezzel az intézményen belüli biztonságos környezetet" - indokolta.

Az indítványozó diák a kormányrendelet megsemmisítését kérte. Erre reagált Pintér Sándor belügyminiszter is, aki szerint azonban az indítvány nem tartalmaz olyan indokot, amely alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vetne fel. Amennyiben azonban az Alkotmánybíróság a panasz kivizsgálása mellett dönt, a belügyminiszter felhívja a figyelmet az UNESCO azon felmérésére, amely szerint az országok negyede tiltja a telefonhasználatot az iskolákban.

Az alkotmányjogi panaszt február 18-án veszi napirendre a teljes ülés. Ennek során arról is dönteniük kell majd, elfogadnak-e indítványt kiskorú személytől.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.