Huszonöt éve eltelt az AKG és a most tíz éves Budapest School között, és bár mások mégis nagyon hasonló a működési alapelvük. A gyerekeknek kedvet kell hozni a tanuláshoz és nem elnyomni a tudásvágyukat.
„A patrónus, azaz egy példamutató felnőtt, ugyan annyira fontos ma egy kisdiák életében, mint a 90-es években volt” – ezzel a megállapítással kezdődik a Forbes interjúja, amit Horn Györggyel, az AKG pedagógiai vezetőjével és Halácsy Péterrel, a Budapest School társalapítójával készítettek. Az interjúban többek között szó esett a generációk közti különbségek kérdéséről, tanítási szempontból, illetve a jó iskola ismérvéről.
Alapvetően az AKG (Alternatív Közgazdasági Gimnázium) és a Budapest School is magániskola, ahol a gyerekeknek az érdekeit helyezik előtérbe. Igyekeznek minden diáknak személyre szabottan átadni azt a tudásanyagot, amire szüksége van. Emellett nem térnek el a Nemzeti Alaptantervben előírt anyagoktól csak más, rugalmasabb oktatással adják át a náluk tanuló diákoknak a tanulandókat. Illetve beemelik a 21. századi kompetenciák fejlesztését is.
„Vannak a felnövekedésnek mindekor jellemző vonásai” – válaszolja Horn György arra a kérdésre, hogy másfajta oktatásra van-e szüksége ma az alfáknak, mint korábban a Z-nek vagy az X-nek. Ő nem is feltétlen szereti ezt a fajta besorolást használni, mert bár való igaz a technológiai változások miatt más megközelítésekre lehet szükség, a biológiának viszont semmi közen nincsen hozzá. Azt is hozzáteszi, hogy ha a világ bármilyen pontján megnéznénk a 16 évesek viselkedését, mozgását vagy öltözködését, semmi különbséget nem tapasztalnánk.
Bár Horn állítja, hogy nincs generációs különbség, a mai diákokat mégis érdemes másként tanítani, mint azokat a diákokat kellett, akik az 1988-as alapításkor kerültek be az intézménybe, már csak a világ puszta változása miatt is.
„Az egyik legnagyobb különbség talán, hogy radikálisan megnőtt a projektek aránya a tanításban. Ma negyvenöt perces, hagyományos tanóránk gyakorlatilag nincs. Induláskor még volt. A teljesítménykontroll is erőteljesebb, mint régen.” – fejti ki Horn a Forbesnak. Azt is hozzátette, hogy az elején még komolyan vették, hogy nem olyan fontos náluk a teljesítmény, azért választják őket a diákok mert alternatívak, viszont ez mára már megváltozott.
„Az a megállapítás sem igaz ránk, ami az eredeti programban benne volt, hogy az egész napos tanítás miatt az egyéni tanulást nem helyezhetjük az iskolán kívüli időre. De igen, kívülre helyezzük: hétvégére. Napi felelés nincs, de iszonyú erős a verseny a gyerekek között – ez sem így volt az elején. Nem a mérce szigorodott, hanem az ahhoz való igazodás. Versenyorientáltabb lett az AKG is.” – folytatta a gondolatmenetet az AKG pedagógiai vezetője.
Halácsy Péter szerint a Z generáció, talán jobban teljesítményorientált, bár ennek igazából egy generáció kutató a megmondhatója. „Nálunk az az iskola egyik mottója, hogy magabiztosan szembenézünk a bizonytalan jövővel. De hát hogyan legyenek magabiztosak a gyerekek, ha képtelenség elképzelni, lesz-e majd lakásuk, munkájuk, és erősen szoronganak a klímaváltozás meg a mesterséges intelligencia miatt?” – tette hozzá Halácsy.
Mind a két iskola hasonló alapokon nyugszik – a BPS sok dolgot vett át az AKG-tól -, ebből pedig arra a következtetésre lehet jutni, hogy a jó iskola ismérve az elmúlt 30 évben nem igazán változott.
„Nagyon nehéz volt nem az AKG-ból kiindulni, nem is lett volna érdemes. Ha már dolgoztak rajta huszonöt évet, hülyeség lett volna nem ezt venni alapul. Például valamelyest lemásoltuk a kisiskola-modellt, csak mi mikroiskolának hívjuk, mert hát mégsem akartuk ugyanúgy nevezni. És nagyon hasonló az itteni patrónus szerepéhez nálunk a mentoré.” – fejtette ki Halácsy.
Halácsy Péterék 10 évvel ezelőtt alapították a Budapest Schoolt a Vekerdy-modell alapján, ami annyit tesz, hogy nagyjából nyolc család összeáll és keres a gyerekeiknek egy tanítót. Ez egy alapkülönbség az AKG és a BPS között, mivel az utóbbi tényleg kicsiben indult és nőtte ki magát nagyra. Horn viszont megjegyezte, hogy a fiatalabb iskola viszont sokkal radikálisabb változtatásokat indított el, mint amilyeneket ők anno meg mertek lépni. Ilyen például a BPS vertikális korcsoportjai.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
