Nem volt aki felügyelje, arra kérték a szülőket, hogy két napig ne vigyék iskolába a diabéteszes gyereküket

Az érintett kislány édesanyja szerint a speciális igényű gyerekek ellátására az oktatási intézmények nincsenek megfelelően felkészülve.

  • Székács Linda

Nem vállalták a cukorbeteg és gluténérzékeny kislány felügyeletét egy budapesti általános iskolában, helyette arra kérték a szüleit, hogy két napig ne vigyék be az intézménybe - számolt be a kislány, Anna történetéről a Telex.

A lap azt írja, a gyerekről még óvodás korában, négy évvel ezelőtt derült ki, hogy inzulinos cukorbeteg és cöliákiás. Ekkor óvodát kellett váltania, mert az akkori intézményében dolgozó óvodapedagógusok közül senki nem vállalt érte felelősséget egy esetleges rosszullét esetén. Helyette egy olyan óvodába vitték, ahol külön asszisztens foglalkozott a speciális igényű gyerekekkel, azonban kezdetben még itt is csak négy órában vállalták a felügyeletét. Egész napra azt követően mehetett, hogy a gyerek beépített vércukorszintmérőt kapott, aminek a segítségével egy telefonos applikáción keresztül tudták figyelemmel kísérni a cukorértékeit.

1-es típusú cukorbetegség

Az egyes típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, amely során a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit. Inzulin hiányában a vércukorszint kontrollálatlanul magas lehet. A magas vércukorszint károsítja az ereket, idegeket és a szerveket.

 

Forrás: cukorbetegkozpont.hu

Amikor eljött az, hogy Anna óvodából iskolába menjen, három intézmény utasította el a jelentkezését. Végül a körzeti általános iskolába vették fel.

A Telex emlékeztet arra, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint amíg a 14 évesnél fiatalabb 1-es típusú diabétesszel élő gyerek az iskola/óvoda felügyelete alatt áll, addig a szülő kérésére, az egészségügyi intézmények szakmai iránymutatása alapján, speciális ellátást kell biztosítani neki. Az intézményvezető írhatja elő a pedagógusoknak a vércukorszintmérést és az inzulin beadását, amit az iskolaorvos, védőnő, vagy olyan pedagógus tehet meg, aki részt vett az ehhez szükséges szakmai továbbképzésen.

Anna ellátásáért eddig egy pedagógiai asszisztens felelt az iskolában, ő azonban szeptember óta egészségügyi okok miatt nem tud dolgozni, így az osztályfőnöke vette át a feladatait. Bár az ehhez szükséges továbképzést még nem végezte el, megtanulta, mivel jár a diabéteszes gyerekek felügyelete.

Anna tízóraiját és uzsonnáját az édesanyja minden nap kimérve, előre csomagolva küldi, mivel amikor ezeket az iskolában kapta, rendszeresen magas cukorértékkel ment haza. Jelenleg az intézményben csak ebédet kap; a menzán biztosítják számára a külön diabéteszeseknek és gluténérzékenyeknek való ebédet. Az őt felügyelő pedagógusnak csak annyi a dolga, hogy délben ott legyen a kislánnyal és beadja számára az inzulint és ellenőrizze, hogy minden rendben van.

Anna édesanyja szerint ez a rendszer eddig működött, az egyik pénteken azonban telefonhívást kapott arról, hogy a gyerekét felügyelő pedagógus a következő hét kedden és szerdán nem lesz az intézményben. Mivel más nem vállalta a felelősséget érte, arra kérték, ezen a két napon ne vigye a gyerekét iskolába.

Ezt a család csak úgy tudta megoldani, hogy kedden Anna az édesanyjával ment a munkahelyére, szerdára pedig az édesapja kért szabadságot. Mivel nagyszülői segítségük nincs és mindkettőjük főállásban dolgozik, az intézmény ezzel nehéz helyzetbe hozta őket. Úgy látják, Annát hátrányos megkülönböztetés érte és sérült a tanuláshoz való joga. Ugyanakkor Bea, az édesanya hozzáteszi; nem a pedagógusokat hibáztatja, szerinte ugyanis a tankerület dolga lenne szakszerű segítséget biztosítani az Annához hasonló gyerekek számára, jelenleg azonban az oktatási intézmények erre nincsenek felkészülve.

A Telex a történtek miatt megkereste a Klebelsberg Központot és a Belügyminisztériumot. Megkeresésükre a cikk megjelenéséig nem kaptak választ.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.