MCC középiskolai rangsor: több elitgimi is hiányzik a top10-ből

Szűk két héttel azután, hogy a szülőket kérdezték meg a KRÉTA-ban, hogy készüljön-e országos középiskolai és általános iskolai rangsor, a kormányhoz közel álló Mathias Corvinus Collegium (MCC) az Oktatási Hivatal (OH) közreműködésével elkészítette a legjobb gimnáziumok listáját.

Az MCC szerkesztőségünk részére is elküldött közleményéből kiderült, hogy a Mandinerben közzétett rangsor összeállításánál figyelembe vették, a 2023/2024-es tanévben

  • a gimnáziumok tanulóinak felsőoktatási felvételi eredményeit
  • a gimnáziumi tanulók által letett összes közép- és emelt szintű érettségi vizsga százalékos eredményeinek átlagát
  • a gimnáziumban emelt szinten letett érettségi vizsgák számának arányát
  • a gimnáziumokba történő felvételihez első helyen írt középiskolai központi felvételi eredmények átlagát
  • a gimnáziumokba első helyen jelentkezők arányát
  • a gimnáziumokban az OKTV döntős tanulók száma
  • valamint  a 2022/2023 tanévben a 10. évfolyamos gimnáziumi tanulók matematika és szövegértés kompetenciamérési  eredményeinek átlagát.

Ez alapján a lista élén a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium végzett. (A Fazekas egyébként a HVG 2025-ös középiskolai rangsorában is az előkelő harmadik helyen végzett) A második helyet a veszprémi Lovasy László Gimnázium (HVG-rangsor 10. helyezett), míg a harmadikat Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium (HVG-rangsor 9. helyezett) szerezte meg.

HVG Középiskolai rangsor 2025

Érdekes, hogy a HVG középiskolai rangsorában:

  • 2. helyezett ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest)
  • 6. helyezett VII. Kerületi Madách Imre Gimnázium (Budapest)
  • 7. helyezett Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest)
  • 8. helyezett Veres Pálné Gimnázium (Budapest)

nem jutott be a legjobb tízbe.

A top10-es MCC középiskolai lista a következőképpen alakult:

  1. Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium
  2. ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium
  3. Lovassy László Gimnázium
  4. Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium
  5. Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium
  6. Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium
  7. ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium
  8. Berzsenyi Dániel Gimnázium
  9. Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola
  10. Szent István Gimnázium (Budapest)
Azonban azt érdemes megjegyezni, hogy a HVG 2025-ös középiskolai rangsorában is nézték a diákok kompetenciaméréseken nyújtott pontszámait, de számított a tanulók matematika, magyar, történelem és nyelvi érettségiken nyújtott teljesítménye, valamint a végzősök felvételi eredményeit.

Emellett pedig minden elitgimnáziumnál szerepelnek az olyan a hétköznapok szempontjából nagyon is fontos minőségi, ám kevésbé összehasonlítható adatok, mint például:

  • kulturális-és sportprogramok
  • cserekapcsolatok
  • külföldi felsőoktatásban továbbtanuló diákok száma.

A HVG legjobb 100 középiskolájának listáját az alábbi cikkünkben tudjátok megnézni.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.