Bombával fenyegető e-mailt küldött egy 10 éves fiú egy budapesti iskolának

A fenyegető levél február 2-án este érkezett az oktatási intézménybe.

  • Rodler Lili

Egy 10. kerületi iskolának küldött fenyegető e-mailt a 10 éves kisfiú - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) szerdán.

Miután az iskola igazgatója észrevette a levelet, értesítette a rendőröket, akik átvizsgálták az épületet, amelyben nem találtak robbanószert vagy robbantásra alkalmas eszközt. A BRFK közveszéllyel fenyegetés bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított eljárást.

A BRFK közleménye szerint a nyomozók már másnap megjelentek annál a X. kerületi lakásnál, ahonnan a fenyegető üzenetet küldték; a rendelkezésre álló adatok szerint egy 10 éves fiú küldte az e-mailt. A kisfiú álltál használt számítógépet, amiről vélhetően a fenyegető levelet küldte, azonnal lefoglalták és a gyanúsítottat és az édesanyját is kihallgatták. Egyokük sem tudott magyarázatot adni a történtekkel kapcsolatban.

Nem ez az első eset a január 23-ai tömeges iskolai bombafenyegetések óta, hogy fiatal diákok is élnek a lehetőséggel és fenyegető üzeneteket küldenek egy vagy akár egyszerre több intézménynek. Egy 15 éves borsodi fiú is nemrég 46 iskolának küldött ki bombával fenyegető üzenetet, de február elsején egy 11 és egy 14 éves diák is bepróbálkozott. Majdnem minden esetben azért éltek vissza ezzel, hogy ne kelljen iskolába menniük, vagy valamilyen dolgozatot megírniuk.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.