Arra biztatják a diákokat, hogy akkor is nyugodtan jelentkezzenek hozzájuk, ha nem érték el a meghatározott minimumponthatárokat.
Számos olyan középiskola egészítette ki a felvételi tájékoztatóját az elmúlt napokban, amelyek korábban úgy döntöttek, a tankerületi "ajánlást" figyelembe véve minimumponthatárok eléréshez kötik azt, kik kerülhetnek be az intézménybe.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, októberben a tankerületek azt az ajánlást fogalmazták meg, hogy a gimnáziumokba azok kerülhessenek be, akik a maximum 100 pontos központi írásbeli felvételi vizsgán legalább 50 pontot elérnek. A nyelvi előkészítős osztályokba ez a ponthatár az ajánlás szerint 60, a nyolc- és hatosztályos gimnáziumokba pedig 70 pont.
Az ajánlást több középiskola is megfogadta, közülük azonban úgy tűnik, több is "meggondolta magát" a központi írásbeli eredményeit látva. Kiegészítette ugyanis a felvételi tájékoztatóját többek között a budapesti Tamási Áron Gimnázium és a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium.
A Központi Felvételi 2025 Facebook-csoportjában a szemfüles szülők ugyanis kiszúrták; a honlapjukon ezek az iskolák azt írják; bátran jelöljék meg az intézményeket azok a diákok is, akik nem érik el a meghatározott ponthatárt.
"A központi írásbeli felvételi vizsgán a 0011 tanulmányi területen az irányadó minimum összpontszám 60 pont, a 0012 tanulmányi területen 65 pont és a 0003 tanulmányi területen 55 pont. Ugyanakkor nem áll szándékunkban megtagadni a szóbeli felvételi vizsga lehetőségét az ennél alacsonyabb összpontszámot elérő diákoktól sem, ezért az irányadó pontszámnál alacsonyabb pontszámot elért diákokat is arra biztatjuk, hogy adják be jelentkezésüket a Tamásiba, ha a gimnázium továbbtanulási elképzeléseikhez illeszkedik" - írja a Tamási Áron Gimnázium.
Hozzáteszik; a felvételi rangsort az intézménybe felvételiző diákok valamennyi felvételi értékelési eredménye alapján fogják kialakítani.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
