Jelenleg összesen 891 gyermekvédelmi gondoskodásban élő fiatalt tartanak nyilván eltűntként

Ez a szám napról napra változik, és sok esetben nem is konkrét eltűnésről van szó, mivel tudnak a fiatalok hollétéről.

  • Rodler Lili

A január közepi állapot szerint 891 gyermekvédelmi gondoskodásba vett eltűnt kiskorúról érkezett bejelentés a rendőrséghez – vette észre a Népszava.

Az Országos Rendőr-főkapitányság az ezzel kapcsolatos közleményében fejti ki, hogy az eltűntnek nyilvánított fiatalokkal kapcsolatban „az illetékes gondozó hatóságok jelentették be, hogy a gyermek eltűnt”. Az ilyen megjelöléssel a gyermek- és lakásotthonból, nevelőszülőktől eltűntek, illetve az ideiglenes hatállyal elhelyezett, de még lakásotthonba be nem fogadott kiskorúak szerepelnek.

Akár több, szakellátásban élő fiatal is lehet engedély nélkül távol, mert összesen 1303 gyerek szerepel eltűntként a rendőrség adatbázisában, de „a körözési törvény alapján nem kötelező elem annak kitöltése, hogy az eltűnt kiskorú gyermekvédelmi intézményből vagy családból tűnt-e el” – írta a rendőrség.

Általában azokat a kiskorúakat körözik, akik a gondozási helyükről engedély nélkül távoztak, vagy az előírt időben oda nem tértek vissza. A rendőrség hozzátette, hogy ugyanakkor nem minden esetben van szó hagyományos értelmében vett eltűnésről. Sok esetben ismert a kiskorú tartózkodási helye. A Népszava értesülései szerint a gyermekvédelmi szakellátásban a 2023-as adatok szerint majdnem 24 ezer ilyen fiatal volt.

Ahogy azt az Eduline-on is megírtuk a kormány januártól úgy próbál férőhelyet biztosítani a szakellátásban, hogy törvényi szintre emelte, az engedély nélkül távol lévő fiatalok helyére másokat helyezhetnek el a gyámhatóságok. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvényt januártól azzal a szövegrésszel egészítette ki, hogy ha a „távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek helyezhető el.”

A Népszava ezzel kapcsolatban érdeklődött a Belügyminisztériumnál, hogy tényleges megoldást jelent-e a férőhelyhiányra a gyermekvédelmi rendszerben, illetve arról is érdeklődtek, hogy hány gyerek kerül be a gyermekvédelmi szakellátásba, havonta átlagosan hány gyereket nem tud fogadni a szakellátás férőhelyhiány vagy más okok miatt. Ezekre a kérdésekre viszont nem kaptak választ.

A hírportál gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint havonta 300-400 a beutalt gyerekek száma, illetve azt is elmondta, hogy a szökött gyerekek és a bekerülők esetében nem szempont, hogy azonos korúak és szükségletűek legyenek.

Egy anonimitását kérő intézményvezető így fogalmazott: ez a szabályozás azt jelenti, hogy a szökött, akár traumatizált gyerekekkel, fiatalokkal a jövőben nem számol a kormány. Az általa vezetett intézményben is többször előfordult, hogy a fiatalt hónapokkal később hozták vissza a rendőrök, de eddig minden esetben ott volt az ágya. - Ha egy ilyen gyerek, akinek a bizalma, a kötődése egyébként is sérült, ezentúl arra ér haza, hogy más fekszik az ágyában, fogja magát, és újra meglép – emelte ki.

Egy másik, gyermekvédelemben dolgozó szakember - aki évek óta gyermekfelügyelő két munkahelyen - azt mondta: eddig is így tettek, annyira kevés a férőhely, hogy az új gyerekeket a szökésben lévők helyére fektették, volt, hogy a 16 évesnek fenntartott ágyba egy bölcsődés korút. Ha visszakerült a tartósan távol lévő fiatal, akkor a 3 személyes szobába betettünk neki egy plusz ágyat, de mindig megoldottuk a helyzetet – tette hozzá.

Az intézményvezető úgy fogalmazott a Népszavának, hogy az is a probléma egyik aspektusa miszerint nem tudnak a szökés után megkerült fiatallal elbeszélgetni, mivel alig van már pszichológus a gyermekvédelemben. A gyermekfelügyelők pedig egyedül vannak akár 15-20 gyerekkel. Azt is fontos látni, hogy az eltűnéseknek két csoportja van. Vannak, akik délután nem mennek haza, de este vagy másnap már a saját ágyában alszik. Őket is jelenteni kellene a rendőrségnél, de nem mindig teszik meg, ilyenkor zsebpénzmegvonás szokott lenni a büntetés. Ez úgy néz ki, hogy a havi 5130 forintnak (ez egy 14 év feletti gyermekvédelmis gyerek zsebpénze) az aznapra eső részét nem kapja meg – fejtik ki a hírportálnak.

Ennek is lehet következménye a hosszabb időre elszökés, amikor akár kábítószer-terjesztéssel, prostitúcióval szereznek maguknak pénzt. A megelőzésére viszont alig van esély. Kevés a zárt intézmény, vannak olyanok amelyikeket tilos becsukni.

Visszatartó erő lehetne, ha a gyerekfelügyelővel, nevelővel szoros, bizalmas kapcsolatot alakíthatnának ki a gyerekeknek. A szakemberhiány és az összevont csoportok miatt megnövekedett gyereklétszám azonban erre nagyon kevés esélyt ad. Programokra alig jut pénz, szervezett szexuális felvilágosítás, illetve a drogok veszélyeiről szóló tájékoztatás nincs – fejti ki az intézményvezető.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?