Törvényi szintre emelte a kormány, hogy a „szökésben” lévő gyerek helyére másokat helyezhetnek el

Azzal a módszerrel próbál férőhelyet csinálni a gyermekvédelmi intézményekben a kormány, hogy a tartósan távollévő gyerekek helyeit odaadná másoknak.

  • Rodler Lili

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997-es törvény új szövegrésszel egészült ki, amit kiszúrt a Népszava. A szövegrészben az áll, hogy ha a „távollét a három hónapot meghaladja, a távollét idejére a gondozási helyen – ideiglenes hatállyal vagy nevelésbe vétel elrendelésével egyidejűleg, ideiglenes gondozási hely kijelölésével – más gyermek helyezhető el.”

Ezt a konkrét javaslatot nem tartalmazta a tavaly októberben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott „Egyes felsőoktatási, családügyi és kulturális tárgyú törvények módosításáról” szóló törvényjavaslat. Csak később terjesztették fel, és most elfogadták. Ez a stratégia viszont korábban is bevett szokásnak számított a gyermekvédelemben, egyes megyékben, de a Népszava gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint ez szakmailag többet árt, mint használ.

Ez főleg abban nyilvánul, hogy ha megérkezik a tartósan távol lévő gyerek, már nincs hely számára, ami azt jelenti, hogy a szökésben lévő fiatalt tulajdonképpen nem is várják vissza. Vagy, ha mégis, akkor a helyén lévő gyerek elhelyezése lesz újra megoldatlan.

Az alapvető jogok biztosa egyik 2023-as jelentésében tért ki arra, hogy a 12 év felett szakellátásba vett gyermekek olykor már be sem kerülnek a kijelölt gondozási intézménybe, vagy ott csak néhány napot töltenek. A jellemzően több éves iskolai lemaradásuk pótolhatatlan, a fejlődésükhöz szükséges fejlesztéseket, terápiás foglalkozásokat nem tudják megkapni, fogalmazta meg a hírportál.

A gyermekvédelmi szakellátási intézményekben dolgozó szakemberek az intézménybe be sem kerülő, vagy ott mindössze néhány napot töltő gyermekekkel nem tudnak bizalmi kapcsolatot kialakítani, így az intézmények képtelenek benntartani a hozzájuk kerülő fiatalokat.

Jelenleg konkrét statisztikai adatok nincsenek arról, hogy hány gyerek van szökésben. Decemberben viszont Kothencz János, a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez tartozó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója azt mondta az Indexnek, hogy Magyarországon mintegy 1000 gyerek van távol és nagyjából ennek a halmaznak a fele tartósan.

A Népszava gyermekvédelemben dolgozó forrása szerint havonta 300-400 a beutalt gyerek, ez pedig azt jelenti, hogy egyetlen hónap alatt betelik a távollévők helye. Az viszont nem biztos, hogy a szökött gyerekek és a bekerülők azonos korúak és szükségletűek lesznek.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.