Nem mindenhol tesznek eleget a tankerületi ajánlásnak, helyette arról biztosítják a felvételizőket, hogy nyugodtan adják be a jelentkezésüket hozzájuk akkor is, ha a központi írásbeli felvételi vizsga eredménye nem lett a legfényesebb.
"A központi írásbeli dolgozat csak egy egyszeri pillanatfelvétel a gyerekek teljesítményéről, amit ezer más dolog befolyásol ott abban a pillanatban. Közel sem biztos, hogy a diák valóban a legjobb teljesítményt tudja kihozni magából abban a stresszhelyzetben. Ezért ne keseredjenek el, ha nem az elvárható szinten teljesített a gyermekük. Iskolánkban komplex módon szeretnénk megismerni a hozzánk jelentkező gyerekeket, nem a központi írásbeli eredménye az elsődleges szempont a felvételin" - jelent meg az alábbi bejegyzés a Budenz József Alapítványi Gimnázium honlapján.
Hogy milyen eredményeket értek el a többi gimnáziumban, technikumban a diákok, itt nézhetitek meg.
Január 18-án körülbelül 68 ezer középisolába készülő diák írta meg a központi írásbeli felvételi vizsgát. Közülük 51 ezren nyolcadikosok, körülbelül 10 ezren hatosztályos gimnáziumba készülő hatodik osztályosok, 7 ezren pedig nyolcosztályos gimnáziumba felvételiző negyedikesek voltak.
A feladatsorok a vélemények szerint nehezebbek voltak, mint a korábbi években. A nyolcadikosok magyar feladatlapjával kapcsolatban például Kovács Krisztina, a Webkurzus magyar-történelem szakos pedagógusa azt mondta;
"Bár egy csomó esetben úgy néztek ki a feladatok, mintha agyongyakoroltakkal találkoznának a gyerekek, viszont majdnem mindegyikben volt egy kis turpisság."
Míg Töreky Szilvia, a Webkurzus matematika tanára szerint a hatodikos és a nyolcadikos feladatsort matekból azért érezhették nehezebbnek a diákok, mert a hétköznapokban tömör, rövid információkkal találkoznak, azzal is nagyrészt videós formában. Ehhez képest a felvételin bonyolultan megfogalmazott szövegből kellett adatokat és összefüggéseket kiszedniük, hogy meg tudják oldani a matematikailag egyébként nem túl nehéz példákat.
Tovább fokozza a feszültséget az a tankerületi ajánlás, hogy a gimnáziumokba felvételizőknek legalább 50, a nyelvi előkészítős osztályokba készülőknek 60, míg a nyolc- és hatosztályos gimnáziumba készülő diákoknak 70 pontot kellene elérniük a központi írásbelin ahhoz, hogy bekerüljenek az állami intézményekbe.
Bár vannak iskolák, ahol ennek az ajánlásnak eleget tesznek, más intézmények arról biztosítják a felvételizőket, hogy hozzájuk akkor is jelentkezhetnek, ha nem érték ezeket az átlagpontszámokat.
A Budenz József Alapítványi Gimnázium mellett például a budapesti Móricz Zsigmond Gimnázium is azt írja a honlapján;
Iskolánk célja, hogy olyan diákoknak nyújtson magas színvonalú oktatást, akik elkötelezettek a Móricz iránt és azonosulni tudnak értékeinkkel. Ezért a fenntartói állásfoglalás értelmében a tájékoztatóban megjelölt minimális központi írásbeli ponthatárok ajánlás jellegűek, és nem zárkózunk el azoktól a jelentkezőktől sem, akik az ajánlott pontszám alatt teljesítettek az írásbelin. Minden jelentkező diák felvételi kérelmét befogadjuk és elbíráljuk.
A szintén budapesti Bethen Gábor Technikum pedig arról tájékoztatja a szülőket és felvételizőket, hogy a szóbeli felvételire való bejutásra elég összesen 7 pontot elérniük a felvételizőknek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
