Bombariadó: tovább nőtt az érintett iskolák száma

Volt olyan iskola, ahol a fenyegető üzenet a spam mappába került, amit emiatt később, péntek reggel vettek észre.

Összesen 313 iskolát vizsgáltak át országszerte a rendőrök a tegnapi bombafenyegetés miatt - mondta Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálat szolgálatvezetője.

Gál Kristóf közlése szerint 292 oktatási intézménybe - 273 budapestibe és 19 vidékibe - érkezett január 23-án reggel fenyegető e-mail. Az e-mail-fiókok spam mappáiban csütörtök délután, este és még péntek reggel is találtak fenyegető üzenetet, így fordult elő, hogy péntek reggel is megjelentek a rendőrök egy budapesti iskolánál - tette hozzá, jelezve: az épület átvizsgálását a tanítás megkezdése előtt sikerült elvégezni - írja az MTI.

Gál Kristóf elmondta: további 21 iskola vezetője - 5 budapesti és 13 vidéki intézmény igazgatója - kérte, hogy vizsgálja át a rendőrség az épületet, noha hozzájuk nem érkezett fenyegető üzenet.

"Valamennyi helyen ezt megtettük. A feladatra elegendő rendőr állt készen, és az összes helyszínre perceken belül rendőrt tudtunk küldeni" - tette hozzá Gál Kristóf, aki megköszönte a diákoknak és a tanároknak, hogy mindenhol fegyelmezetten és felelősségteljesen működtek közre, és betartották a rendőrök utasításait, így rövid időn belül sikerült kizárni a veszélyt.

A bombariadóról az Eduline-on is részletesen beszámoltunk, ebből kiderült, hogy az e-maileket egy központi, néhány órával korábban létrehozott e-mailcímről küldték. Minden iskola ugyanazt a szöveget kapta meg, amelyben többek között törtmagyarsággal írták, hogy mostantól nincsenek biztonságban.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.