A több mint 13 ezer átvilágított gyerekvédelemben dolgozóból 75 esetben állapították meg a kifogásolható életvitelt

Nem lehet tudni, hogy volt-e köztük pedofil gyanús.

  • Rodler Lili

Eddig összesen 13 464 kifogástalan életvitel ellenőrzést fejezett be a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a gyermekvédelem területén dolgozók körében – közölte a Népszavával a szervezet.

A vizsgálatok során összesen 75 esetben javasolták a munkáltatónak a kifogásolható életvitel megállapítását, egyrészt büntetett előéletre vonatkozó adatok alapján, másrészt a gyermekek fejlődéséhez szükséges védelemmel és gondoskodással össze nem egyeztethető életvitel miatt. Ez utóbbi esetekről nem nyilatkoztak bővebben, hogy pontosan mit kifogásolnak, így azt sem lehet tudni, hogy volt-e köztük olyan, akit pedofilgyanú miatt „szűrtek ki”.

A tavaly februárban eszkalálódó kegyelmi botrány után, a gyerekvédelemben dolgozók körében átfogó vizsgálatokat rendeltek el, hogy kiszűrjék a kifogásolható életvitelt. Többek között ennek a vizsgálatnak a hatására is, ahol a dolgozók magánéletét firtatják kérdőívben, illetve esetenként a szomszédaikat is megkérdezik az életvitelükről, tömegesen kezdték el elhagyni a pályájukat.

Az NVSZ nyilatkozata szerint a vizsgálatok – bármennyire is nehezményezték a gyermekvédelemben dolgozók ezeket – rendben zajlottak és a rendőrökkel szemben nem tudnak feljelentésről, vagy bármilyen elkövetett atrocitásról. Hozzátették, hogy a törvény szerint az ellenőrzésekre az érintettek bármikor számíthatnak, ahogy a velük egy háztartásban élő hozzátartozóik is.

Ezzel összefüggésben a Népszava rákérdezett arra is, hogy eddig hány esetben állapították meg, hogy a hozzátartozó életvitele kifogásolható. A szervezet azt közölte: „Nem a hozzátartozók életvitelének vizsgálata képezte az ellenőrzés tárgyát”.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.