Van, ahol a tyúkólat is átvizsgálták „sátánista jelképeket” kutatva, de a legtöbb esetben a szomszédokat faggatták és házkutatást tartottak.
A gyermekvédelemben dolgozók hat százaléka hagyja ott a munkáját a kormány ellenőrzése miatt - írtuk meg korábban a Népszava cikke alapján.
Országos szinten jelenleg 265-en mondtak fel a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint. Az érintett gyerekeket emiatt biztosan áthelyezik, azoknál viszont, akik aláírták a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlapot, már elkezdődtek az ellenőrzések.
A témával kapcsolatban a Népszava felkeresett nevelőszülőket és intézetben dolgozókat, akik elmesélték, hogy hogyan is zajlik le egy rendőri látogatás. Egy érintett azt mondta, hogy alapvetően a papíron szereplő dolgokat beszélték át, majd körbenéztek a lakásban és kikérdezték a szomszédokat is.
"Belenéztek a fiókba és megkérdezték, tartunk-e otthon alkoholt, és miért dohányzunk a lakásban, miközben csak a most divatos hevítéses cigit használjuk" – nyilatkozta a lapnak az egyik érintett. Egy másik esetben a tyúkólban is kutakodtak, sátánista jelképek keresésére hivatkozva.
Olyan ellenőrzésre is volt példa, ahol a rendőrök a telefonhívás után két nappal jelentek meg. Az egyikük a szomszédhoz csengetett be, a másik pedig a családnál ült le és a havi bevételükről, a törlesztőrészlet nagyságáról kérdezték őket.
"A lakásban kellett végigvezetnünk őket, és fényképeken szereplő családtagokról meséltettek minket" – mondta egy másik gyermekvédelmi dolgozó.
Egy nevelő pedig azt nyilatkozta, hogy azok közül, akik kitöltötték ezt az adatlapot, a jövőben sokan felmondanak majd, mert ezt nem fogják ép ésszel bírni. Azok az intézeti nevelők, aki most párban 20-30 gyerekkel vannak, a kényszerű összevonások miatt a jövőben 50 gyerekkel lesznek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
