Családokba tiporhatott bele a nyolcadikos központi írásbeli felvételi esszétémája

51 ezer nyolcadikos diák írta meg a központi felvételi vizsgát szombaton, aminek utolsó feladatában arról kellett érvelniük, testvérrel vagy anélkül jobb felnőni. Már a feladat témafelvetése is furcsa, azonban most egy szülő arra hívta fel a figyelmet; az Oktatási Hivatal több tucat család lelkébe taposhatott bele a fogalmazás témájával.

  • Székács Linda

Január 18-án írták a központi írásbeli felvételi vizsgát a középiskolába felvételiző negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kilencedik osztályba készülő nyolcadikos diákoknak a magyar központi felvételi feladatsor utolsó feladatában arról kellett érvelniük, hogy testvérrel vagy testvér nélkül jobb felnőni. A feladattal kapcsolatban az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár, Kovács Krisztina azt mondta; ha eltekintünk annak furcsa téméjától, érvelésként kifejezetten hálás téma.

"Ha pőrén nézzük és azt mondjuk, hogy ez egy fogalmazás feladat, akkor érveket, ellenérveket szerintem tizenéves fejjel jól lehet felsorakoztatni ehhez a témafelvetéshez" - mondta.

A WMN egyik olvasója azonban az esszétémával kapcsolatban valami olyanra hívta fel a figyelmet, amire a feladat összeállítói szerinte nem gondoltak. Arra, hogy ez sok családban rendkívül érzékeny téma.

"A mi világunk két és fél éve fordult fel hirtelen egyik percről a másikra. Egy balesetben elveszítettük a 16 éves fiunkat. Azóta próbáljuk pszichológusokkal, barátokkal és a családunkkal feldolgozni a tragédiát, a feldolgozhatatlant" - írja az édesanya az olvasói levélben.

A szülő a 8. osztályos lányával a központi felvételit megelőzően arról beszélgetett; biztos, hogy a fogalmazás témája a mesterséges intelligencia lesz. Arra nem gondoltak, hogy épp itt jön majd szembe a legnagyobb fájdalmuk.

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egy 14 éves kamasznak meg kell fogalmaznia a véleményét erről az érzékeny és teljesen személyes témáról?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy a felvételizők közül senki nem veszítette el az egyik szülőjét, amiért nem lett testvére? Vagy a szüleinek nem lehetett több gyereke? És ha nem akartak? Az miért baj?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy nincsen a felvételizők között olyan, akinek beteg testvére született, és soha nem fognak tudni beszélgetni?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egyik gyerek sem él nevelőszülőknél, elszakítva a testvérétől?

És főleg honnan gondolja, hogy egyik gyerek sem veszítette el a testvérét?

Honnan gondolja?

- fogalmazta meg a szülő.

A feladat összeállítói szerinte nem gondolkodtak, "burokban élnek" és nem tudják, mennyi tragédia történik, hány család esik szét és hányan veszítik el a gyereküket, testvérüket különböző okokból kifolyólag.

"Az én gyerekem nem egyke. Neki van testvére. Csak már itt, a szívünkben, kedves Oktatási Hivatal. Ennek minden mellette és ellene szóló érvével együtt" - zárja a levelét az édesanya.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.