Családokba tiporhatott bele a nyolcadikos központi írásbeli felvételi esszétémája

51 ezer nyolcadikos diák írta meg a központi felvételi vizsgát szombaton, aminek utolsó feladatában arról kellett érvelniük, testvérrel vagy anélkül jobb felnőni. Már a feladat témafelvetése is furcsa, azonban most egy szülő arra hívta fel a figyelmet; az Oktatási Hivatal több tucat család lelkébe taposhatott bele a fogalmazás témájával.

  • Székács Linda

Január 18-án írták a központi írásbeli felvételi vizsgát a középiskolába felvételiző negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kilencedik osztályba készülő nyolcadikos diákoknak a magyar központi felvételi feladatsor utolsó feladatában arról kellett érvelniük, hogy testvérrel vagy testvér nélkül jobb felnőni. A feladattal kapcsolatban az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár, Kovács Krisztina azt mondta; ha eltekintünk annak furcsa téméjától, érvelésként kifejezetten hálás téma.

"Ha pőrén nézzük és azt mondjuk, hogy ez egy fogalmazás feladat, akkor érveket, ellenérveket szerintem tizenéves fejjel jól lehet felsorakoztatni ehhez a témafelvetéshez" - mondta.

A WMN egyik olvasója azonban az esszétémával kapcsolatban valami olyanra hívta fel a figyelmet, amire a feladat összeállítói szerinte nem gondoltak. Arra, hogy ez sok családban rendkívül érzékeny téma.

"A mi világunk két és fél éve fordult fel hirtelen egyik percről a másikra. Egy balesetben elveszítettük a 16 éves fiunkat. Azóta próbáljuk pszichológusokkal, barátokkal és a családunkkal feldolgozni a tragédiát, a feldolgozhatatlant" - írja az édesanya az olvasói levélben.

A szülő a 8. osztályos lányával a központi felvételit megelőzően arról beszélgetett; biztos, hogy a fogalmazás témája a mesterséges intelligencia lesz. Arra nem gondoltak, hogy épp itt jön majd szembe a legnagyobb fájdalmuk.

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egy 14 éves kamasznak meg kell fogalmaznia a véleményét erről az érzékeny és teljesen személyes témáról?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy a felvételizők közül senki nem veszítette el az egyik szülőjét, amiért nem lett testvére? Vagy a szüleinek nem lehetett több gyereke? És ha nem akartak? Az miért baj?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy nincsen a felvételizők között olyan, akinek beteg testvére született, és soha nem fognak tudni beszélgetni?

Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egyik gyerek sem él nevelőszülőknél, elszakítva a testvérétől?

És főleg honnan gondolja, hogy egyik gyerek sem veszítette el a testvérét?

Honnan gondolja?

- fogalmazta meg a szülő.

A feladat összeállítói szerinte nem gondolkodtak, "burokban élnek" és nem tudják, mennyi tragédia történik, hány család esik szét és hányan veszítik el a gyereküket, testvérüket különböző okokból kifolyólag.

"Az én gyerekem nem egyke. Neki van testvére. Csak már itt, a szívünkben, kedves Oktatási Hivatal. Ennek minden mellette és ellene szóló érvével együtt" - zárja a levelét az édesanya.

 

Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.