Január 18-án írták a központi írásbeli felvételi vizsgát a középiskolába felvételiző negyedikes, hatodikos és nyolcadikos diákok. Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kilencedik osztályba készülő nyolcadikos diákoknak a magyar központi felvételi feladatsor utolsó feladatában arról kellett érvelniük, hogy testvérrel vagy testvér nélkül jobb felnőni. A feladattal kapcsolatban az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár, Kovács Krisztina azt mondta; ha eltekintünk annak furcsa téméjától, érvelésként kifejezetten hálás téma.
"Ha pőrén nézzük és azt mondjuk, hogy ez egy fogalmazás feladat, akkor érveket, ellenérveket szerintem tizenéves fejjel jól lehet felsorakoztatni ehhez a témafelvetéshez" - mondta.
A WMN egyik olvasója azonban az esszétémával kapcsolatban valami olyanra hívta fel a figyelmet, amire a feladat összeállítói szerinte nem gondoltak. Arra, hogy ez sok családban rendkívül érzékeny téma.
"A mi világunk két és fél éve fordult fel hirtelen egyik percről a másikra. Egy balesetben elveszítettük a 16 éves fiunkat. Azóta próbáljuk pszichológusokkal, barátokkal és a családunkkal feldolgozni a tragédiát, a feldolgozhatatlant" - írja az édesanya az olvasói levélben.
A szülő a 8. osztályos lányával a központi felvételit megelőzően arról beszélgetett; biztos, hogy a fogalmazás témája a mesterséges intelligencia lesz. Arra nem gondoltak, hogy épp itt jön majd szembe a legnagyobb fájdalmuk.
Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egy 14 éves kamasznak meg kell fogalmaznia a véleményét erről az érzékeny és teljesen személyes témáról?
Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy a felvételizők közül senki nem veszítette el az egyik szülőjét, amiért nem lett testvére? Vagy a szüleinek nem lehetett több gyereke? És ha nem akartak? Az miért baj?
Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy nincsen a felvételizők között olyan, akinek beteg testvére született, és soha nem fognak tudni beszélgetni?
Honnan gondolja a kedves Oktatási Hivatal, hogy egyik gyerek sem él nevelőszülőknél, elszakítva a testvérétől?
És főleg honnan gondolja, hogy egyik gyerek sem veszítette el a testvérét?
Honnan gondolja?
- fogalmazta meg a szülő.
A feladat összeállítói szerinte nem gondolkodtak, "burokban élnek" és nem tudják, mennyi tragédia történik, hány család esik szét és hányan veszítik el a gyereküket, testvérüket különböző okokból kifolyólag.
"Az én gyerekem nem egyke. Neki van testvére. Csak már itt, a szívünkben, kedves Oktatási Hivatal. Ennek minden mellette és ellene szóló érvével együtt" - zárja a levelét az édesanya.
