Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
2024 májusában még magyarországi vidéki iskolákat is megfenyegettek.
Már több mint 240 iskola érintett a ma reggel érkezett bombafenyegetsékeben országszerte. A legtöbb intézmény már kiürítette az épületeit és a diákok vagy hazamentek, vagy éppen várják a szüleiket, hogy értük jöjjenek.
Tavaly májusban hasonló eseménysorozat zajlott le Szlovákiában is, ahol 1323 iskolát ürítettek ki bombariadó miatt, írta akkor az ÚjSzó. Egy hétre rá pedig Magyarországon is bombariadót jelentettek pár vidéki iskolában. Akkor volt olyan intézmény, akik csak később vették észre az érkezett üzenetet.
A Telex arról értesült, hogy 22-én, szerdán Bulgáriában is több iskola kapott hasonló bombával fenyegető levelet. A bolgár hatóságok arra a megállapításra jutottak, hogy az emaileket egy ingyenes, nyilvánosan elérhető platformon létrehozott fiókokból küldték. Az országban nem ez az első ilyen eset, de a szerdai üzenetek különböztek a korábbi fenyegetésektől. A szerdán kiküldött levelek mindegyike azonos tartalmú volt, nem tartalmaztak konkrét fenyegetéseket, követeléseket vagy feltételeket.
A bolgár hatóságok, a több száz intézmény átvizsgálata után arról tettek nyilatkozatot, hogy egyikben sem találtak robbanószerekezeteket, utána pedig kapcsolatba léptek az Interpollal az ügy kivizsgálása miatt.
A most zajló eseménysorozattal kapcsolatban Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is tett közzé egy bejegyzést, amiben utalt a tavalyi csehországi és szlovákiai bombariadókra. „Vélhetően a fenyegetés egy helyről érkezett, de lehet kóros elmeállapotú ember magánakciója, vagy akár egy külföldi ország zavarkeltő akciója is… Magyarán korai lenne bármit ezzel kapcsolatban kijelenteni.” – írta a Facebook-bejegyzésében.
„A gond most az, hogy rengeteg objektumot kell átvizsgálni és ez nagyon sok időt jelent, ami óriási leterheltség a rendőrség teljes állományának… Nem tudom megmondani mennyi időt vesz igénybe az átvizsgálás és ezt sem tudom mikor térhetnek vissza tanulni a gyerekek. Ez van sajnos.” – zárja a gondolatmenetét Tarjányi.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.