Tavaly több országban is fenyegették az iskolákat bombákkal

2024 májusában még magyarországi vidéki iskolákat is megfenyegettek.

  • Rodler Lili

Már több mint 240 iskola érintett a ma reggel érkezett bombafenyegetsékeben országszerte. A legtöbb intézmény már kiürítette az épületeit és a diákok vagy hazamentek, vagy éppen várják a szüleiket, hogy értük jöjjenek.

Tavaly májusban hasonló eseménysorozat zajlott le Szlovákiában is, ahol 1323 iskolát ürítettek ki bombariadó miatt, írta akkor az ÚjSzó. Egy hétre rá pedig Magyarországon is bombariadót jelentettek pár vidéki iskolában. Akkor volt olyan intézmény, akik csak később vették észre az érkezett üzenetet.

A Telex arról értesült, hogy 22-én, szerdán Bulgáriában is több iskola kapott hasonló bombával fenyegető levelet. A bolgár hatóságok arra a megállapításra jutottak, hogy az emaileket egy ingyenes, nyilvánosan elérhető platformon létrehozott fiókokból küldték. Az országban nem ez az első ilyen eset, de a szerdai üzenetek különböztek a korábbi fenyegetésektől. A szerdán kiküldött levelek mindegyike azonos tartalmú volt, nem tartalmaztak konkrét fenyegetéseket, követeléseket vagy feltételeket.

A bolgár hatóságok, a több száz intézmény átvizsgálata után arról tettek nyilatkozatot, hogy egyikben sem találtak robbanószerekezeteket, utána pedig kapcsolatba léptek az Interpollal az ügy kivizsgálása miatt.

A most zajló eseménysorozattal kapcsolatban Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő is tett közzé egy bejegyzést, amiben utalt a tavalyi csehországi és szlovákiai bombariadókra. „Vélhetően a fenyegetés egy helyről érkezett, de lehet kóros elmeállapotú ember magánakciója, vagy akár egy külföldi ország zavarkeltő akciója is… Magyarán korai lenne bármit ezzel kapcsolatban kijelenteni.” – írta a Facebook-bejegyzésében.

„A gond most az, hogy rengeteg objektumot kell átvizsgálni és ez nagyon sok időt jelent, ami óriási leterheltség a rendőrség teljes állományának… Nem tudom megmondani mennyi időt vesz igénybe az átvizsgálás és ezt sem tudom mikor térhetnek vissza tanulni a gyerekek. Ez van sajnos.” – zárja a gondolatmenetét Tarjányi.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.