Az Oktatási Hivatal megmagyarázza, hogy a "baki" miért nem "hiba".
A hatodikosok magyar vizsgasorának hivatalos megoldókulcsát kiegészítette az Oktatási Hivatal.
Az 1. feladatban a diákoknak a magyarázat alapján kellett találniuk 4 betűs szavakat. A feladat leírásában ugyan nem szerepel, de a mássalhangzók az egyes alpontoknál páronként megegyeztek. Az OH kiegészítése szerint ezt az információt szándékosan hagyták ki,
ugyanis a nyelvi kreativitást is alkalmaznia kellett a felvételizőnek, azaz saját magának kellett rájönnie arra, hogy a mássalhangzók megegyeznek egy-egy sorozaton belül. Ez a felismerés egyben segítette a feladat megoldását is.
Azonban azt hozzátették, hogy "a javítási-értékelési útmutató más megoldást is elfogad, ha az a feladat kiírásának megfelel, és a szó megléte szakmailag ellenőrzött szótárral igazolható."
Ennek értelmében az 1. feladat "a" pontjánál a sütő mellett az ajtó kifejezést is el kell fogadni, mert az is a kemence része.
A "b" pontnál, amiben arra kíváncsiak milyen 4 betűs szó a "Rádióban, televízióban és színpadon történő nyelvbotlás", csak a "baki" a jó a válasz. Ha diák erre azt írta, hogy "hiba", akkor arra nem kaphat pontot, "mivel ebben az esetben egy speciális helyzetben történő hibázásról van szó."
A javítókulcs kiegészítésével kapcsolatban az Eduline olvasói levelet is kapott, amiben az egyik érintett szülő azt írta, hogy több fórumon úgy értelmezték, hogy a "b" pontban a "baki" mellett a "hiba" szót is elfogadják, hiszen a nyelvbotlás szinonímája a "hiba", emiatt nem is gondolták kérdésesnek, hogy a "dolgozatok megtekintése utáni reklamációs időszakban ez a megoldás utólag elfogadásra kerül."
Mindannyiunkat hidegzuhanyként ért az OH első hivatalos kiegészítése a javítókulcshoz, melyben a korábbi saját gyakorlatukkal tökéletesen szembe menve, mindenféle hivatalos definíciót mellőzve az általuk megadott baki szót nemes egyszerűséggel tipikus jó válasznak minősítve explicit módon kizárták a hiba szót az elfogadható válaszok közül.
A szülő azt írta, hogy a módosítás miatt az Oktatási Hivatalt is megkeresték, de egyelőre nem kaptak választ.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
