Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.
A 2025/2026-os tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket december 27-től lehetett leadni elektronikusan Ügyfélkapu+, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerén keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.
A Szülői Hang idei eljárásra vonatkozó statisztikái szerint az eddig leadott kérelmek valamivel kevesebb, mint felénél, a gyerek helyből megkapták a halasztást. Akiket szakszolgálati vizsgálatra küldenek, azoknak is jó esélyük van a plusz egy év ovira. Igaz, az eljárás macerásnak tűnik, de szakszolgálatoknál a gyerekek érdekét tartják szem előtt, és a korábbi évek adatai alapján nagy többségüknek nem kell elkezdenie az elsőt.
Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy kedd délig 280-an töltötték ki a kérdőívüket, amiben többek között azt vizsgálták, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el vagy utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, illetve hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.
Az ábrán is jól látható, hogy jelenleg a kérelmek 48%-át automatikus elfogadták, és egy kicsivel több 52%-át küldték tovább szakszolgálati vizsgálatra az ovist. Azonnali elutasításról cikkünk írásáig nem volt adat.
Fontos kiemelni, hogy ezek nem végleges adatok. A napokban valószínűleg sokan adják még be a kérelmeiket, és sokan fordulnak még meg a szakszolgálatoknál is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a tavaly ilyenkor az előzetes felmérésben az arányok fordítva voltak. Akkor a kérelmek 56%-át fogadták el automatikusan és 44 %-ban pedig a szakszolgálati vizsgálat mellett döntött az OH.
Az, hogy a kérelmet milyen arányban küldik tovább a szakszolgálatokhoz, vármegyénként változó. Ezt az alábbi, a Szülői Hang felmérésén alapuló diagram is jól szemlélteti.
Vannak vármegyék, ahonnan nem érkezett elég adat, hogy reprezentatív eredményt lehessen bemutatni. Az viszont már látszik, hogy Komárom-Esztergom vármegyében eddig rengeteg kérelmet küldtek további kivizsgálásra.
A csatolmányok is fontosak az elbírálásnál
Sok esetben csatolmányfüggő is, hogy kinek hagyják jóvá elsőre a kérelmét. Tapasztalatok alapján – bár a beiskolázással foglalkozó szülői Facebook-csoportban sok ellenpélda is fellelhető – akik a lehető legtöbb dokumentummal alátámasztották, hogy a gyereküknek szükséges lenne még egy év az oviban, azok nagyobb eséllyel kapták meg az automatikus jóváhagyást.
Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.
A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a
Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
