Kötelező beiskolázás: mutatjuk, milyen arányban engedélyezték idén eddig a plusz egy év ovit

Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.

  • Rodler Lili

A 2025/2026-os tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket december 27-től lehetett leadni elektronikusan Ügyfélkapu+, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerén keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.

A Szülői Hang idei eljárásra vonatkozó statisztikái szerint az eddig leadott kérelmek valamivel kevesebb, mint felénél, a gyerek helyből megkapták a halasztást. Akiket szakszolgálati vizsgálatra küldenek, azoknak is jó esélyük van a plusz egy év ovira. Igaz, az eljárás macerásnak tűnik, de szakszolgálatoknál a gyerekek érdekét tartják szem előtt, és a korábbi évek adatai alapján nagy többségüknek nem kell elkezdenie az elsőt.

Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy kedd délig 280-an töltötték ki a kérdőívüket, amiben többek között azt vizsgálták, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el vagy utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, illetve hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.

 

Az ábrán is jól látható, hogy jelenleg a kérelmek 48%-át automatikus elfogadták, és egy kicsivel több 52%-át küldték tovább szakszolgálati vizsgálatra az ovist. Azonnali elutasításról cikkünk írásáig nem volt adat.

Fontos kiemelni, hogy ezek nem végleges adatok. A napokban valószínűleg sokan adják még be a kérelmeiket, és sokan fordulnak még meg a szakszolgálatoknál is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a tavaly ilyenkor az előzetes felmérésben az arányok fordítva voltak. Akkor a kérelmek 56%-át fogadták el automatikusan és 44 %-ban pedig a szakszolgálati vizsgálat mellett döntött az OH.

Az, hogy a kérelmet milyen arányban küldik tovább a szakszolgálatokhoz, vármegyénként változó. Ezt az alábbi, a Szülői Hang felmérésén alapuló diagram is jól szemlélteti.

 

Facebook

Vannak vármegyék, ahonnan nem érkezett elég adat, hogy reprezentatív eredményt lehessen bemutatni. Az viszont már látszik, hogy Komárom-Esztergom vármegyében eddig rengeteg kérelmet küldtek további kivizsgálásra.

A csatolmányok is fontosak az elbírálásnál

Sok esetben csatolmányfüggő is, hogy kinek hagyják jóvá elsőre a kérelmét. Tapasztalatok alapján – bár a beiskolázással foglalkozó szülői Facebook-csoportban sok ellenpélda is fellelhető – akik a lehető legtöbb dokumentummal alátámasztották, hogy a gyereküknek szükséges lenne még egy év az oviban, azok nagyobb eséllyel kapták meg az automatikus jóváhagyást.

Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a

  • pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
  • óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
  • szakorvosi vagy háziorvosi igazolás

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Hétfő délután kiderülhet, mekkora béremelést kapnak a NOKS- és technikai dolgozók

Hamarosan kiderülhet, mekkora forrást szán a kormány a nevelést-oktatást közvetlenül segítő és technikai dolgozók béremelésére. Magyar Péter hétfő délután ismerteti a 2027-es költségvetés terveit, amelyben az ígéretek szerint az oktatás is kiemelt szerepet kap. A kérdés már csak az, hogy a régóta várt konkrétumok is elhangzanak-e a bejelentésen.

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.