Kötelező beiskolázás: mutatjuk, milyen arányban engedélyezték idén eddig a plusz egy év ovit

Január 20-ig kérvényezhetik a szülők az Oktatási Hivatalnál, hogy nagycsoportos gyerekük még egy évet maradhasson az óvodában. A tavaly ilyenkor közölt előzetes statisztikák alapján magasabb volt az automatikus elfogadás aránya, mint idén, de a szakszolgálati vizsgálattól sem kell kétségbe esni.

  • Rodler Lili

A 2025/2026-os tanévre vonatkozó halasztási kérelmeket december 27-től lehetett leadni elektronikusan Ügyfélkapu+, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) rendszerén keresztül vagy postai úton az Oktatási Hivatalnak címezve.

A Szülői Hang idei eljárásra vonatkozó statisztikái szerint az eddig leadott kérelmek valamivel kevesebb, mint felénél, a gyerek helyből megkapták a halasztást. Akiket szakszolgálati vizsgálatra küldenek, azoknak is jó esélyük van a plusz egy év ovira. Igaz, az eljárás macerásnak tűnik, de szakszolgálatoknál a gyerekek érdekét tartják szem előtt, és a korábbi évek adatai alapján nagy többségüknek nem kell elkezdenie az elsőt.

Miklós György, a Szülői Hang közösség egyik alapító tagja az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy kedd délig 280-an töltötték ki a kérdőívüket, amiben többek között azt vizsgálták, hogy a halasztási kérelmeket milyen arányban fogadja el vagy utasítja el helyből az Oktatási Hivatal, illetve hány esetben küldi az óvodást szakszolgálathoz.

 

Az ábrán is jól látható, hogy jelenleg a kérelmek 48%-át automatikus elfogadták, és egy kicsivel több 52%-át küldték tovább szakszolgálati vizsgálatra az ovist. Azonnali elutasításról cikkünk írásáig nem volt adat.

Fontos kiemelni, hogy ezek nem végleges adatok. A napokban valószínűleg sokan adják még be a kérelmeiket, és sokan fordulnak még meg a szakszolgálatoknál is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a tavaly ilyenkor az előzetes felmérésben az arányok fordítva voltak. Akkor a kérelmek 56%-át fogadták el automatikusan és 44 %-ban pedig a szakszolgálati vizsgálat mellett döntött az OH.

Az, hogy a kérelmet milyen arányban küldik tovább a szakszolgálatokhoz, vármegyénként változó. Ezt az alábbi, a Szülői Hang felmérésén alapuló diagram is jól szemlélteti.

 

Facebook

Vannak vármegyék, ahonnan nem érkezett elég adat, hogy reprezentatív eredményt lehessen bemutatni. Az viszont már látszik, hogy Komárom-Esztergom vármegyében eddig rengeteg kérelmet küldtek további kivizsgálásra.

A csatolmányok is fontosak az elbírálásnál

Sok esetben csatolmányfüggő is, hogy kinek hagyják jóvá elsőre a kérelmét. Tapasztalatok alapján – bár a beiskolázással foglalkozó szülői Facebook-csoportban sok ellenpélda is fellelhető – akik a lehető legtöbb dokumentummal alátámasztották, hogy a gyereküknek szükséges lenne még egy év az oviban, azok nagyobb eséllyel kapták meg az automatikus jóváhagyást.

Igaz, a halasztási kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, de erősen ajánlott, hiszen az Oktatási Hivatal az eljárás során azt vizsgálja, hogy a gyerek értelmi, lelki, szociális és testi fejlettségének állapota eléri-e az iskolába lépéshez szükséges szintet.

A kérelemhez minden olyan dokumentum csatolható, ami alátámasztja, hogy a gyereknek még egy évig óvodában kellene maradna. Ilyen többek között a

  • pedagógiai szakszolgálat korábbi szakértői véleménye
  • óvodai fejlődési napló vagy írásos vélemény az óvodapedagógustól
  • szakorvosi vagy háziorvosi igazolás

Ezen kívül lehet igazolást kérni a logopédustól, gyógypedagógustól, fejlesztőpedagógustól, mozgásterapeutától, de még a védőnőtől is.

 

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.