Nem kapott elég fejlesztést és piszkálták az iskolában az autista fiút, aki végül rátámadt az osztálytársaira

Igazat adott az ombudsman a szülőknek, akik szerint az iskola hátrányosan megkülönböztette SNI-s fiúkat.

  • Eduline

Az alapvető jogok biztosának határozata szerint az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor egy autista tanulónak nem biztosították teljeskörűen a szakértői véleményben előírt fejlesztéseket – számolt be róla a Telex.

Bencét, akit három és fél évesen diagnosztizáltak autizmus spektrumzavarral, szülei azért íratták az újpesti iskolába, mert az alapító okirata szerint integráló intézmény, és a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyerekeket is fogadják.

A 2023/24-es tanév kezdete előtti egyeztetésen a szülőket értesítették arról, hogy az iskolában vannak más autisták is, és szinte mindig elérhető az utazó gyógypedagógus is. Ennek ellenére Bence csak novembertől kezdett el fejlesztést kapni, abból is heti kettőt, míg a szakértői papírja heti öt órát írt elő. A szülőknek pedig a gyógypedagógus azt mondta, neki nincs autista specifikus végzettsége, és nem tud érdemi segítséget adni, de majd decemberben érkezik valaki, aki tud. Az új utazó gyógypedagógushoz végül februárban kaptak időpontot, ahol kiderült, hogy neki sincsen autizmus szakirányú végzettsége.

Emellett az osztály többi diákját és azok szüleit sem tájékoztatták hivatalosan Bence állapotáról, amit végül a fiú nevelőapja tette meg, és a kérésére az osztályfőnök engedélyezte, hogy Bence magán gyógypedagógusa egy érzékenyítő órát tartson a többi diáknak.

Bence azonban egyre kevésbé tudott beilleszkedni az osztályába, ahol diáktársai többször is rosszul bántak vele. Végül egy konfliktus után májusban rátámadt néhány osztálytársára, verekedni kezdett és hadonászott a keze ügyébe kerülő eszközökkel.

Ezt követően az iskola garázdaság miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, bejelentést tett a gyermekvédelemnél, majd gyámhatósági eljárás is kezdődött. A gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások során azonban megállapították, hogy Bene szülei felelősségteljesek és az ügyet lezárták.

A szülők szerint mindez elkerülhető lett volna, ha az iskola megszervezi a tanév elején az osztály szakszerű érzékenyítését, biztosítja a fejlesztéseket és betartja a jogszabályi kötelezettségét. Bencét a történtek után szülei kivették az osztályból és szabálysértési feljelentést is tettek.

A gimnázium vezetése azzal érvelt, hogy a tanulónak csak az általános iskolára vonatkozó szakvéleménye volt, iskolaváltáskor pedig újat kellett volna kérni. Emellett az igazgató szerint Bence szülei nem körültekintően választottak iskolát.

Tóthné Nyiszteruk Hilda, az Újpesti Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a lapnak azt nyilatkozta, hogy nem ők döntik el, hány óra fejlesztést kap egy tanuló és a gyógypedagógusok nem az ő kollégái, őket az utazó gyógypedagógusi hálózaton keresztül a fenntartó biztosítja. Ezért a végzettségüket sem tudta megmondani.

Az ombudsmani határozatban a gimnázium azt írta, „határozott álláspontjuk, hogy az iskola a számára előírt kötelezettségeket messze meghaladóan teljesítette, kiváló fejlesztő csoport működik az iskolában.” Az iskolát fenntartó tankerületi központ igazgatója szerint pedig „a tankerületi központok a fenntartásukban lévő összes intézményben biztosítják a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést minden tanuló számára.”

Mindezek ellenére az alapvető jogok biztosa végül a szülőknek adott igazat. Az ombudsman szerint az iskola és a tankerület megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és hátrányosan megkülönböztette Bencét, amikor nem biztosította teljeskörűen a szakértői véleményben előírt ellátást. Az SNI-irányelv rögzíti, hogy az autizmusspecifikus nevelés-oktatás alapja az egyéni szükségletek figyelembevétele.

Az ombudsmani jelentésre reagálva Tóthné Nyiszteruk Hilda igazgató elmondta, hogy folyamatban vannak még további eljárások.

„Szinte az összes állami rendszerben tanuló autista szülője bemehetne a rendőrségre feljelentést tenni jogszabálysértés miatt, ha nem kapja meg a gyerek a szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket”

- nyilatkozta Bence anyukája.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.