Mennyi időn belül bírálják el a plusz egy év óvoda kérvényét?

Azoknak a szülőknek, akik szeretnék, hogy gyerekük plusz egy évet maradjon az óvodában, január 20-ig kell benyújtaniuk az ehhez kapcsolódó kérvényt.

Minden gyerek tankötelessé válik abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a hatodik életévét. A 2025/2026-ös tanévre vonatkozó eljárásban azok a gyerekek érintettek, akik 2018.09.01 és 2019.08.31. között születtek, függetlenül attól, hogy jelenleg középső, vagy nagycsoportba járnak-e és hogy korábban hány évig részesültek óvodai nevelésben.

Amennyiben a szülők azt szeretnék, hogy gyerekük még egy évet óvodában töltsön, írásos kérelmet kell benyújtaniuk.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint: „amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napos határidővel – melybe az igazgatási szünet időtartama nem számít bele - megküldi a döntést.”

Abban az esetben, ha szakértő kirendelésére, egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség, akkor az Oktatási Hivatal a kérelem beérkezése után 50 napon belül hoz döntést.

Ha a szülő nem ért egyet a döntéssel, akkor annak kézhezvételét követően 15 napon belül közigazgatási pert indíthat, amelynek költsége 30.000 Ft.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu