Vádat emelt a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség négy magyar és egy francia állampolgár ellen, akik egy külföldi cég nevében angol nyelven kiállított, de az Oktatási Hivatal által el nem ismert, így nem is honosított érettségi bizonyítványát ígértek az embereknek.
A vádlottak 229 embernek ígértek hamis érettségit, a csalással okozott kár a 100 millió forintot is meghaladja - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-t.
A vádirat szerint egy 34 éves nő és egy 45 éves férfi egy-egy – Magyarországon államilag el nem ismert okiratot, diplomát nem adó – oktatásszervező céget vezetett, és 2018-ban elhatározta, hogy cégeik bevételének növelése érdekében egyéves online, érettségire felkészítő kurzusokat hirdetnek, valamint online érettségi vizsga letételét biztosítják a jelentkezőknek.
A két, pedagógiai végzettséggel nem rendelkező vádlott a velük szerződést kötő diákoknak azt ígérte, hogy a távoktatási kurzusokon és végül az online formában lebonyolított érettségi vizsga után, az okiratok hitelesített magyar nyelvre fordítását követően Magyarországon is elfogadott angol nyelvű érettségi bizonyítványt kapnak. A 45 éves férfi az oktatási szerződések megkötésén kívül a sértettek toborzása érdekében interneten hirdette meg a képzéseket, és a közzétett, ismeretlen forrásból származó oktatási anyagok, valamint a vizsgáztatás informatikai hátterét is ő biztosította.
Az ügy másik két magyar vádlottja az egyik oktatási cégnek dolgozó 54 éves férfi és 29 éves nő szerepe az volt, hogy az érdeklődőkkel elektronikus levelekben, személyesen vagy telefonon tartsák a kapcsolatot. A felmerülő kérdésekre az egyébként valótlan tájékoztatást megadják, továbbá az adminisztrációs feladatokat elvégezzék. A 29 éves nő feladata volt az is, hogy a cég hirdetéseihez fűzött, az online érettségi valódiságát megkérdőjelező kommenteket letiltsa - közölte a főügyészség.
A hamis érettségit ígérő ügy további vádlottja egy Magyarországon élő francia állampolgárságú 54 éves férfi, aki bűntársainak azzal nyújtott segítséget, hogy az általa vezetett amerikai–brit és később haiti honosságú, sem az Egyesült Királyságban, sem az USA-ban oklevéladományozási joggal nem rendelkező oktatásszervező cége nevében angol nyelvű "érettségi bizonyítványokat" állított ki.
A kerületi ügyészség a vádlottakat - akik 2022-ig üzleteltek az érettségikkel - a sértettek számához igazodva többrendbeli bűnszövetségben, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalással vádolja és velük szemben letöltendő börtön- és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
