A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Erős női példák híján egyre kevesebb lány választja a mérnöki pályát.

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel (EJMSZ) együttműködésben felmérést készítettek a 12. osztályos magyar tanulók körében. Ezzel sikerült arra rámutatni, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk jobban érdeklődnek a lányoknál. Ez azért is érdekes, mivel matematikában az eredmények alapján a lányok a jobbak. Ők viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokra jelentkeznének, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

A kutatás eredményei azt is megmutatták azonban, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak.

A szakember szerint ennek sokrétű okai vannak. A tanulmányi eredményeik miatt lenne lehetőségük a STEM pályát választani, az érdeklődési kör átalakulása mellett azonban számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások, mint például válás vagy költözés okozhat.

Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Ezek alapján úgy tűnhet, minta ennek hiányában maguk sem gondolkodnának műszaki karrierben. Helyette sokkal inkább vonzza őket az egészségügyi felsőoktatás: köztük az orvosi és gyógyszerészeti szakok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.