A fiúk a műszaki, a lányok pedig az egészségügyi szakokat részesítik előnyben, pedig a tanulmányi eredményeik mást mutatnak

Erős női példák híján egyre kevesebb lány választja a mérnöki pályát.

Az önérvényesítés, a munkahelyi környezet, az anyagiak, a társas kapcsolatok, valamint a kreativitás, illetve a szellemi ösztönzők azok a legfőbb munkaértékek, amelyek a STEM pályára lépő Z-generációs fiatalok számára meghatározóak a leendő munkahelyük kiválasztásában és az ottani megmaradásukban – derül ki a Becsei Lilla pályaorientációs szakember friss, országos, reprezentatív kutatásából.

Az Együtt a Jövő Mérnökei Szövetséggel (EJMSZ) együttműködésben felmérést készítettek a 12. osztályos magyar tanulók körében. Ezzel sikerült arra rámutatni, hogy a műszaki továbbtanulási lehetőségek iránt a fiúk jobban érdeklődnek a lányoknál. Ez azért is érdekes, mivel matematikában az eredmények alapján a lányok a jobbak. Ők viszont az erős természettudományos ismereteikre építve STEM helyett az egészségügyi szakokra jelentkeznének, amikor felsőoktatási intézményt választanak.

A kutatás eredményei azt is megmutatták azonban, hogy a 12. osztályosok körében a STEM pályák kevésbé vonzóak.

A szakember szerint ennek sokrétű okai vannak. A tanulmányi eredményeik miatt lenne lehetőségük a STEM pályát választani, az érdeklődési kör átalakulása mellett azonban számos olyan életesemény is befolyásolhatja a pályaválasztási döntést, mint a családot ért változások, mint például válás vagy költözés okozhat.

Különösen a lányoknál érezhető visszaesés, aminek többek között az is magyarázata, hogy kevés női mérnökkel találkoznak szűkebb és tágabb környezetükben. Ezek alapján úgy tűnhet, minta ennek hiányában maguk sem gondolkodnának műszaki karrierben. Helyette sokkal inkább vonzza őket az egészségügyi felsőoktatás: köztük az orvosi és gyógyszerészeti szakok.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.