Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétette felmérését, amely bemutatja, hogyan áll a felnőttek intelligenciája és milyenek az alapvető készségeik a különböző országokban – szúrta ki a Telex.
A felmérésből az is kiderül, hogy milyenek a felnőttek írás-olvasási és számolási készségeik. Az adatokat 2022-2023-ban gyűjtötték be a 16-65 éves felnőttek között, amiben Magyarország másodszor vett részt, első alkalommal még 2017-2018-ban.
Írás és olvasás
Az írás és olvasás terén a magyar felnőttek 32%-a (OECD-átlag: 26%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített, ami alacsony képességet jelent. Az 1-es szinten lévők képesek megérteni rövid szövegeket és rendszerezett listákat, ha az információ egyértelműen jelölt. Az 1-es szint alatt lévők azonban legfeljebb rövid, egyszerű mondatokat értenek meg.
A felnőttek csak 6%-a (OECD-átlag: 12%) érte el a 4-es vagy 5-ös szintet. Ők képesek többoldalas, hosszú szövegeket értelmezni és értékelni, megérteni összetett vagy rejtett jelentéseket, és a meglévő tudásukat felhasználni a szövegek értelmezéséhez és feladatok elvégzéséhez.
Számolás
A számolási készségek terén a magyarok 29%-a (OECD-átlag: 25%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített. Az 1-es szinten lévők képesek alapvető matematikai műveleteket végezni egész számokkal vagy pénzösszegekkel, megérteni a tizedeseket, és megtalálni egyetlen információt táblázatokban vagy grafikonokon. Ugyanakkor nehézséget okozhatnak számukra a több lépést igénylő feladatok. Az 1-es szint alattiak csak kis számok összeadására és kivonására képesek.
4-es vagy 5-ös szinten a magyaroknak 9 százaléka teljesített, míg az OECD-országok átlaga 14%. Ők képesek arányok és ráták kiszámítására és értelmezésére, összetett grafikonok értelmezésére, valamint statisztikai állítások kritikus értékelésére.
Az is kiderült a felmérésből, hogy az idősebb felnőttek (55–65 évesek) Magyarországon alacsonyabb készségekkel rendelkeznek, mint a 25-34 évesek. Az írás-olvasás terén ez a korosztály 30 ponttal alacsonyabb eredményt ért el, mint a 25–34 évesek.
Magyarországon a 16–24 éves fiatal felnőttek írás és olvasás készsége átlagosan 255 pont lett, a számolás terén pedig 255 pont. Azonban mindkét eredmény az OECD átlaga alatt van.
A 2017-2018-as eredményekhez képest a friss felmérésben mindkét téren rontottak a magyarok. A korábbi években a válaszadók 19 százaléka érte el legfeljebb az 1-es szintet olvasásban, 18 százaléka pedig a számolásban. A magasabb 4-es vagy 5-ös szintig az előbbinél 7, utóbbinál pedig 14 százalék jutott.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
