OECD: romlott a magyarok olvasási- és számolási készsége

Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétette felmérését, amely bemutatja, hogyan áll a felnőttek intelligenciája és milyenek az alapvető készségeik a különböző országokban – szúrta ki a Telex.

A felmérésből az is kiderül, hogy milyenek a felnőttek írás-olvasási és számolási készségeik. Az adatokat 2022-2023-ban gyűjtötték be a 16-65 éves felnőttek között, amiben Magyarország másodszor vett részt, első alkalommal még 2017-2018-ban.

Írás és olvasás

Az írás és olvasás terén a magyar felnőttek 32%-a (OECD-átlag: 26%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített, ami alacsony képességet jelent. Az 1-es szinten lévők képesek megérteni rövid szövegeket és rendszerezett listákat, ha az információ egyértelműen jelölt. Az 1-es szint alatt lévők azonban legfeljebb rövid, egyszerű mondatokat értenek meg.

A felnőttek csak 6%-a (OECD-átlag: 12%) érte el a 4-es vagy 5-ös szintet. Ők képesek többoldalas, hosszú szövegeket értelmezni és értékelni, megérteni összetett vagy rejtett jelentéseket, és a meglévő tudásukat felhasználni a szövegek értelmezéséhez és feladatok elvégzéséhez.

Számolás

A számolási készségek terén a magyarok 29%-a (OECD-átlag: 25%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített. Az 1-es szinten lévők képesek alapvető matematikai műveleteket végezni egész számokkal vagy pénzösszegekkel, megérteni a tizedeseket, és megtalálni egyetlen információt táblázatokban vagy grafikonokon. Ugyanakkor nehézséget okozhatnak számukra a több lépést igénylő feladatok. Az 1-es szint alattiak csak kis számok összeadására és kivonására képesek.

4-es vagy 5-ös szinten a magyaroknak 9 százaléka teljesített, míg az OECD-országok átlaga 14%. Ők képesek arányok és ráták kiszámítására és értelmezésére, összetett grafikonok értelmezésére, valamint statisztikai állítások kritikus értékelésére.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az idősebb felnőttek (55–65 évesek) Magyarországon alacsonyabb készségekkel rendelkeznek, mint a 25-34 évesek. Az írás-olvasás terén ez a korosztály 30 ponttal alacsonyabb eredményt ért el, mint a 25–34 évesek.

Magyarországon a 16–24 éves fiatal felnőttek írás és olvasás készsége átlagosan 255 pont lett, a számolás terén pedig 255 pont. Azonban mindkét eredmény az OECD átlaga alatt van.

A 2017-2018-as eredményekhez képest a friss felmérésben mindkét téren rontottak a magyarok. A korábbi években a válaszadók 19 százaléka érte el legfeljebb az 1-es szintet olvasásban, 18 százaléka pedig a számolásban. A magasabb 4-es vagy 5-ös szintig az előbbinél 7, utóbbinál pedig 14 százalék jutott.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.