Mindkét kategóriában rosszabbul teljesítettek a magyarok, mint a 2017-2018-as felmérésen. Jelenleg a felnőttek csak 6 százaléka képes hosszú, összetett szövegeket értelmezni.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég közzétette felmérését, amely bemutatja, hogyan áll a felnőttek intelligenciája és milyenek az alapvető készségeik a különböző országokban – szúrta ki a Telex.
A felmérésből az is kiderül, hogy milyenek a felnőttek írás-olvasási és számolási készségeik. Az adatokat 2022-2023-ban gyűjtötték be a 16-65 éves felnőttek között, amiben Magyarország másodszor vett részt, első alkalommal még 2017-2018-ban.
Írás és olvasás
Az írás és olvasás terén a magyar felnőttek 32%-a (OECD-átlag: 26%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített, ami alacsony képességet jelent. Az 1-es szinten lévők képesek megérteni rövid szövegeket és rendszerezett listákat, ha az információ egyértelműen jelölt. Az 1-es szint alatt lévők azonban legfeljebb rövid, egyszerű mondatokat értenek meg.
A felnőttek csak 6%-a (OECD-átlag: 12%) érte el a 4-es vagy 5-ös szintet. Ők képesek többoldalas, hosszú szövegeket értelmezni és értékelni, megérteni összetett vagy rejtett jelentéseket, és a meglévő tudásukat felhasználni a szövegek értelmezéséhez és feladatok elvégzéséhez.
Számolás
A számolási készségek terén a magyarok 29%-a (OECD-átlag: 25%) az 1-es szinten vagy az alatt teljesített. Az 1-es szinten lévők képesek alapvető matematikai műveleteket végezni egész számokkal vagy pénzösszegekkel, megérteni a tizedeseket, és megtalálni egyetlen információt táblázatokban vagy grafikonokon. Ugyanakkor nehézséget okozhatnak számukra a több lépést igénylő feladatok. Az 1-es szint alattiak csak kis számok összeadására és kivonására képesek.
4-es vagy 5-ös szinten a magyaroknak 9 százaléka teljesített, míg az OECD-országok átlaga 14%. Ők képesek arányok és ráták kiszámítására és értelmezésére, összetett grafikonok értelmezésére, valamint statisztikai állítások kritikus értékelésére.
Az is kiderült a felmérésből, hogy az idősebb felnőttek (55–65 évesek) Magyarországon alacsonyabb készségekkel rendelkeznek, mint a 25-34 évesek. Az írás-olvasás terén ez a korosztály 30 ponttal alacsonyabb eredményt ért el, mint a 25–34 évesek.
Magyarországon a 16–24 éves fiatal felnőttek írás és olvasás készsége átlagosan 255 pont lett, a számolás terén pedig 255 pont. Azonban mindkét eredmény az OECD átlaga alatt van.
A 2017-2018-as eredményekhez képest a friss felmérésben mindkét téren rontottak a magyarok. A korábbi években a válaszadók 19 százaléka érte el legfeljebb az 1-es szintet olvasásban, 18 százaléka pedig a számolásban. A magasabb 4-es vagy 5-ös szintig az előbbinél 7, utóbbinál pedig 14 százalék jutott.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
